Utcai harcok, nagy viták: nem fogadja el az EU Madurót a venezuelai választás győztesének

Fotó: Nicolas Maduro (Matias Delacroix / Getty Images)

Az Európai Unió további nemzetközi nyomást gyakorolt (augusztus 4-én, vasárnap) Nicolás Maduro venezuelai elnökre, csatlakozva Washingtonhoz és latin-amerikai országokhoz, akik nem voltak hajlandók elismerni a legutóbbi, csalással vádolt választásokon elért győzelmét – írja az EuroActiv.

Venezuelában július 28-án tartottak elnökválasztást, amelyet az ország választási hatósága szerint a a hivatalban lévő Nicaolas Maduro nyert meg. Maduro a hírhedt, szélsőbaloldali Hugo Chávez külügyminisztere és alelnöke volt 2006-2013 közt. Chávez halála után ő lett az utóda az elnöki székben. A Nemzeti Választási Tanács (CNE) szerint Maduro a szavazatok 52 százalékával győzte le az ellenzéki vezért, González Urrutiát, aki 43 százalékot kapott.

Hozzáteszik: „a hivatalos szavazási jegyzőkönyvek teljes közzétételének késleltetésére tett kísérletek további kétségeket vonnak azok hitelessége köré”.

A Maduro győzelméről szóló hivatalos eredmények azonban ellentétesek a választás előtti közvélemény-kutatásokkal, és tiltakozásokat váltott ki, amelyekben jogvédő szervezetek szerint eddig 11 ember vesztette életét, és ezreket tartóztattak le. Az amerikai választásokon végzett közvélemény-kutatásáról ismert Edison Research közvéleménykutatása azt jósolta, hogy Gonzalez a szavazatok 65 százalékát, míg Maduro 31 százlékot nyer. A helyi Meganalisis cég 65 százalékos győzelmet jósolt Gonzaleznek, és alig 14 százalékot jósolt Madurónak.

Egyre több ország, köztük az Egyesült Államok és Argentína állítja, hogy a választást Edmundo González Urrutia ellenzéki jelölt nyerte meg. Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország azok közé tartoznak, amelyek az átláthatóságot sürgették, és felszólították a hatóságokat, hogy tegyék közzé a szavazás részleteit.

Maria Corina Machado ellenzéki vezető, aki a hét nagy részét bujkálva töltötte, miután Maduro letartóztatással fenyegette a tüntetést követően, üdvözölte ezen országok „demokrácia iránti elkötelezettségét” a hétvégén, egyben támogatta González Urrutia jelöltségét, miután őt magát eltiltották az indulástól.

Ám az Egyesült Államokkal és számos más országgal ellentétben az EU tartózkodott attól, hogy González Urrutiát megválasztott elnökként ismerje el. Ugyanakkor azt az EU is megjegyzi, hogy: „az ellenzék által közzétett és több független szervezet által átvizsgált választási jegyzőkönyvek másolatai azt mutatják, hogy Edmundo Gonzalez Urrutia úgy tűnik, jelentős többséggel nyerte meg az elnökválasztást.” Ezért 

A Nemzeti Választási Tanácsot azzal vádolják, hogy meghackelte a szavazatszámláló számítógépeket, és hogy Maduróhoz lojális. Ráadásul még nem közölt részletes adatokat a szavazásról. Az ellenzék úgy véli, hogy ez egy olyan manőver, amellyel elkerülhető a valódi eredmények felfedése.

Ezért minden szavazóhelyiség jegyzőkönyvét közzétette egy weboldalon, amelyből kiderül, hogy Gonzalez Urrutia a szavazatok 67 százalékát szerezte meg. Maduro elutasította ezek érvényességét.

„Támogatjuk az általunk bemutatott jegyzőkönyv mihamarabbi nemzetközi és független ellenőrzésére irányuló kérést” – mondta Machado.

„Nagyra értékeljük azt a felszólítást is, hogy vessünk véget az üldözésnek és elnyomásnak, amelyet az elmúlt órákban kegyetlenül alkalmaztak ártatlan emberek ellen, akik csupán az általuk gyakorolt népszuverenitás tiszteletben tartását követelik” – tette hozzá múlt vasárnap.

Ferenc pápa is megszólalt, és azt mondta, hogy Venezuela „kritikus helyzetben van”, egyben „őszinte felhívást” küldött minden félnek, hogy „keressék az igazságot, és gyakoroljanak mértékletességet mindenfajta erőszak elkerülése érdekében”.

Maduro az „elnöki tisztség bitorlására” nevezett kísérleteket bírálta, míg Machado azt mondta, hogy az ellenzék „soha nem volt ilyen erős”.

Végül az Egyesült Államok és sok más ország elismerte a parlament akkori elnökét, Juan Guaidót megbízott elnöknek. Ám Guaidónak nem sikerült eltávolítania Madurót hivatalából, és a rendkívül népszerű fiatal politikus kiszorult a közéletből.

A 61 éves Maduro elítélte a nemzetközi bírálatot, és a szavazatcsalásról szóló vádakat Washington által a „puccs igazolására” szervezett „csapdának” minősítette.

Maduro 2013 óta vezeti az olajban gazdag, készpénzben szegény országot, miközben a GDP 80 százalékos visszaesése mellett az egykoron gazdag, 30 milliós Venezuela több mint hétmillió polgára kivándorlására kényszerült.

A szakértők a rossz gazdaságpolitikát és az amerikai szankciókat okolják az összeomlásért – írja az EurActiv. 

Elon Musk diktátornak nevezte Madurót, majd szamárhoz hasonlította, és felajánlotta neki, hogy elviszi a Marsra.