Hogyan lehet hidat építeni Kelet és Nyugat között?

Fotó: MCC

A változó világrendről és a Távol-Kelet szerepéről beszélgettek az MCC Feszten, ahol a meghívott vendégek Samir Saran, az indiai Observer Research Foundation elnöke, Jaechun Kim, a Sogang Egyetem nemzetközi tanulmányok iskolájának dékánja, Stephen Nagy, a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem professzora és Sztáray Péter, a külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára voltak. A moderátor Pálfalvi Noémi, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója volt. 

Saran szerint 

 India GDP-je ma 4 trillió dollár, de tíz év múlva 10 trillió dollár is lehet. India lakossága akkora, mint az EU lakosságának a háromszorosa, és ez csak nőni fog. India a saját hangját keresi, és azt akarja, hogy hallgassák meg összetett történetét. Manapság új kultúrák, új életmódok, új örökségek válnak egyre erősebbé szerte a világban. Látszólag konfliktus van a modernitás és az örökség között, de valójában az örökségükhöz ragaszkodó nemzetek dinamikusan tudnak nőni.

India története végső soron arról szól, hogy ételt akarnak tenni az indiai családok asztalára és energiát akarnak vinni a lakásokba, a 

Manapság nincsen világrend, a régi összeomlott, és az újat még nem találtuk meg. Kisebb csoportok még beszélnek egymással, de a globális diskurzus elhalkult. India ezért egy új globális együttműködés hangadója akar lenni, amely lehetővé teszi, hogy békésen éljünk együtt, de közben tiszteli a különbségeket. A nacionalizmus állítólag egy rossz szó, de Saran ezzel vitatkozna. A lehetőségeket a különbségek fogják adni, mert az eltéréseket tisztelni és ünnepelni kell. Az emberi faj nem azért maradt meg, mert mind ugyanolyanok lennénk, hanem mert eltérők vagyunk.

Sztáray úgy látja, hogy 

Magyarország rájött arra, hogy bár a Nyugat, az EU és a NATO része vagyunk, de kapcsot kell találnunk az Indo-Csendes-óceáni térséggel, a globális kelettel és déllel.

Figyeljük az amerikai választásokat, és tény, hogy a Biden-adminisztráció nagyon ideologikusan bánt velünk. Orbán Viktor remek kapcsolatokat ápol Donald Trumppal, tehát Magyarország nyilván Trump elnökségével járna jól. A jövőt a változó szövetségek határozzák meg, de a kicsi országoknak is lehet szerepe.

Kim kifejtette, hogy 

Két-három évszázaddal ezelőtt, amikor a nyugat rádöbbent arra, hogy létezik a kelet, elterjedt ez a szóhasználat, de mára értelmetlen. Dél-Korea például nem nagyon örülne neki, ha egy kalap alá vennék Észak-Koreával. Az hidegháború valóban itt van, mert a nagyhatalmak versengenek, noha ennek az alapja most nem ideológiai, Kínát például eszmeiség terén nem sok köti össze Oroszországgal.

Nagy szerint két ország kimagaslik mindegyik másik közül: Amerika és Kína. Ők diplomáciai, gazdasági, energetikai és katonai nagyhatalmak. Mind a két ország igyekszik befolyásolni a többi viselkedését. Sokan félreértik, mit jelente Trump győzelme. Akár Harris nyer, akár Trump, a végén Amerika fog győzni. Amerikát a stabil intézményei teszik naggyá, és ezen nem változtat, hogy ki az elnök.