„Trump tönkreteszi a világgazdaságot” – tombolnak a német és spanyol vezetők

Robert Habeck szerint Trump csak akkor enged, ha nyomást kap, míg Pedro Sánchez 14 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be.

Jó ideje készül Németország ezekre az őszi tartományi választásokra: Szászország és Thüringia átrajzolhatja a német politikát. A szász választás tétjeit vizsgáljuk meg cikkünkben!
Nyitóképen: Michael Kretschmer CDU-s szász miniszterelnök egy uszodában kampányol (fotó: JENS SCHLUETER / AFP)
Választást tartanak vasárnap a kelet-németországi Szászországban és Türingiában, majd szeptember 22-én Brandenburg tartományban is. E három kelet-németországi választás alapjaiban rendezi át a német politikát. Az eddigi fősodorbeli pártok, amelyek kisebbségben és kordában tudták tartani rendszerkritikus kihívóikat, most olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesz többségük az új törvényhozásokban. Vagyis: csak a rendszerkihívókkal együtt tudnának alkalmi vagy stabil többséget alkotni a tartományok kormányzásához.
A két kihívó: jobbról az AfD és balról Sahra Wagenknecht mozgalma.
Az Alternatíva Németország most már évtizedes politikai erő jobb és gyengébb időszakokkal: az egykori eurókritikus közgazdászok értelmiségi pártjából igazi populista protestpárt lett. Az AfD további növekedésének és beágyazódásának két nagy korlátja van: egyrészt a régebbi mainstream pártok egészen mostanáig betonkemény tűzfala, miszerint teljes tabu az AfD-vel való bármifajta együttműködés; másrészt pedig akadály maga az AfD is, amely hiába próbál rendszeresen a közép felé beszélni, a pártban található egyes elemek szélsőséges megnyilvánulásai mindig visszahúzzák az AfD-t a fősodor által rég megalkotott skatulyába.
Az AfD mellett mostanra új erőként balról is megjelentek a rendszerkihívók.
A régi szélsőbalos Linke pártot otthagyó Sahra Wagenknecht, az egykori NDK-val is szimpatizáló, a kisemberek védelmének ígéretével házaló, félig iráni származású politikusnő alaposan felforgatta a német baloldalt. A Linkét gyakorlatilag kettévágta és a sírgödör felé terelte, de bőven vett el teret a szocdemektől is, akik kispárttá zsugorodtak az egykori NDK területén. Az AfD mellett Wagenknecht lehet a nagy nyertese a három őszi tartományi választásnak is.
Nézzük most Szászországot! Az öt évvel ezelőtti, legutóbbi tartományi választáson már forró volt a helyzet, de végül egy gyengülő CDU 32 százalékkal az első helyen tudott végezni a nagyon megerősödő, 27 százalékot elérő AfD-vel szemben. A szélsőbal 10, a Zöldek 8, a szocdemek 7 százalékot értek el; a drezdai törvényhozásban pedig a CDU összefogott a szocdemekkel és a Zöldekkel, stabil többséggel koalíciót alkotva.
A tartományt tehát a kereszténydemokraták vezették tovább két baloldali kispárttal, a fő ellenzéki erővé pedig az AfD lépett elő. Michael Kretschmer kereszténydemokrata miniszterelnöknek öt éve kell tojástáncot járnia, egyszerre megfelelve az AfD elleni tabusító elvárásoknak, másrészt pedig reagálnia az AfD-t magasra emelő népi elégedetlenségre. Kretschmer most épp a Németországba irányuló migráció korlátozása érdekében emeli fel a szavát,
mint minden rendes CDU-s – pár nappal választás előtt.
Ahogy Kretschmer felszólal a vele egyébként együtt kormányzó Zöldek ideológiai törekvései ellen, vagy épp az ukrajnai béke érdekében. Kretschmer személyesen népszerű is Szászországban, csak kérdés, meglesz-e a többsége a vasárnapi választás után is. A CDU kvázi kényszerkoalíciója és Kretschmer sok évi taktikázása nem oldotta meg, csak elnapolta öt évvel a legnagyobb feladvány megoldását: az AfD-kérdést.
Az igazság órája most jön el, vasárnap választ Szászország népe. A közvélemény-kutatások további izgalmakat vetítenek előre. Jelen állás szerint fej-fej mellett áll a CDU és az AfD a tartományban: mindketten 30-34 százalék körüli támogatottságra számíthatnak, s hol a CDU-t, hol az AfD-t hozzák ki győztesnek.
Izgalmas kérdés, hogy mely pártnak vannak még további tartalékai,
és a válasz nem is olyan egyszerű erre: vajon – a szokásokhoz híven – van még jó pár százaléknyi titok-afd-s szavazó, akik nem árulják el preferenciáikat, és a választáson a mértnél jobb eredményt ér majd el a rendszerkritikus párt?
És a CDU esetében előfordulhat, hogy más mainstream pártok szavazói vagy épp az el nem kötelezettek közül mennek el utolsó pillanatban még további tömegek rájuk voksolni, csak hogy biztosan megelőzzék az AfD-t? Mindkét eshetőség benne van a vasárnapi választásban, akár egyszerre is.
Ami viszont bizonyos: a további régi pártok katasztrofális eredményre számíthatnak. A Németországot szövetségi szinten vezető pártként kormányzó szocdemek 5-7 százalékon állnak a felmérések szerint, és rendkívüli esetben akár ki is eshetnek a parlamentből. Csakúgy, mint a Zöldek, akik szintén 5-7 százalék körül állnak. De ha be is jutnak a parlamentbe, kétséges, hogy a két kispárt elegendő lesz-e ahhoz, hogy a CDU-val együtt tovább folytassák a kormányzást. Mégis, ez a maximum, amit elérhetnek: egy minimális többséggel az eddigi kormányzás folytatása.
Kretschmer nem meglepő módon az AfD-vel való összefogást továbbra is kizárta – érdekes módon viszont a Wagenknechttel való együttműködést nem.
Mindenesetre az AfD biztosan stabil első vagy második erő lesz a szászországi parlamentben, mellettük pedig Sahra Wagenknecht balos mozgalma fog erős eredményt elérni, a voksok 11-15 százalékával. Az AfD helyi csúcsjelöltje, Jörg Urban imázsában bízik: Urban a hordószónokiság ellentéte, egy elegáns megjelenésű, szélsőséges megszólalásokat kerülő középkorú úriember, aki artikuláltan képviseli az AfD-választók megannyi sérelmét és dühét. Az AfD tehát Szászországban a közép felé mozdulásra tesz, s bízik egy átütő vasárnapi eredményben. Kérdés persze, ha meg is szerzik az első helyet, mihez kezdenének vele, ha továbbra is érvényben marad a tűzfal velük szemben.
Várható, hogy két rendszerkritikus erő el fogja vinni a szász választók és a következő szász parlament székeinek mintegy felét – hogy az éppen többséget vagy épp kisebbséget fog-e jelenteni, csak vasárnap fog kiderülni.