Nyitóképen: Michael Kretschmer CDU-s szász miniszterelnök egy uszodában kampányol (fotó: JENS SCHLUETER / AFP)
Választást tartanak vasárnap a kelet-németországi Szászországban és Türingiában, majd szeptember 22-én Brandenburg tartományban is. E három kelet-németországi választás alapjaiban rendezi át a német politikát. Az eddigi fősodorbeli pártok, amelyek kisebbségben és kordában tudták tartani rendszerkritikus kihívóikat, most olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesz többségük az új törvényhozásokban. Vagyis: csak a rendszerkihívókkal együtt tudnának alkalmi vagy stabil többséget alkotni a tartományok kormányzásához.
A két kihívó: jobbról az AfD és balról Sahra Wagenknecht mozgalma.
Az Alternatíva Németország most már évtizedes politikai erő jobb és gyengébb időszakokkal: az egykori eurókritikus közgazdászok értelmiségi pártjából igazi populista protestpárt lett. Az AfD további növekedésének és beágyazódásának két nagy korlátja van: egyrészt a régebbi mainstream pártok egészen mostanáig betonkemény tűzfala, miszerint teljes tabu az AfD-vel való bármifajta együttműködés; másrészt pedig akadály maga az AfD is, amely hiába próbál rendszeresen a közép felé beszélni, a pártban található egyes elemek szélsőséges megnyilvánulásai mindig visszahúzzák az AfD-t a fősodor által rég megalkotott skatulyába.
Az AfD mellett mostanra új erőként balról is megjelentek a rendszerkihívók.
A régi szélsőbalos Linke pártot otthagyó Sahra Wagenknecht, az egykori NDK-val is szimpatizáló, a kisemberek védelmének ígéretével házaló, félig iráni származású politikusnő alaposan felforgatta a német baloldalt. A Linkét gyakorlatilag kettévágta és a sírgödör felé terelte, de bőven vett el teret a szocdemektől is, akik kispárttá zsugorodtak az egykori NDK területén. Az AfD mellett Wagenknecht lehet a nagy nyertese a három őszi tartományi választásnak is.
Nézzük most Szászországot! Az öt évvel ezelőtti, legutóbbi tartományi választáson már forró volt a helyzet, de végül egy gyengülő CDU 32 százalékkal az első helyen tudott végezni a nagyon megerősödő, 27 százalékot elérő AfD-vel szemben. A szélsőbal 10, a Zöldek 8, a szocdemek 7 százalékot értek el; a drezdai törvényhozásban pedig a CDU összefogott a szocdemekkel és a Zöldekkel, stabil többséggel koalíciót alkotva.