Aki ellen harcol, az viszont éppen levetkőzi szélsőjobboldali arculatát, az új jobboldal megszabadult ettől a terhes múlttól – a politológus szerint sikerrel, mert ezen pártalakulatok már valóban el tudtak szakadni a nácik és a fasiszták múltbeli kellékeitől, nincs kontinuitás közöttük, de ettől függetlenül lehetnek illiberálisak, antidemokratikusak. Mint magyarázta, a mai
új jobboldal már túl távol van időben a náci történelemtől, ezért annak árnyéka nem vetül rá,
radikális nézetei tehát a múlt árnyától függetlenül tudnak népszerűek lenni a fiatalok szemében.
Az interjú készítőjének azon kérdésére, hogy ebben a felejtésben megtörténhet-e újra a weimari időszak hibázása, Krasztev elmondta: nem, mert a mai már egy érettebb társadalom, a mai polgárok nem a háborúk, az erőszak korában szocializálódtak, valamint az 1920-as években a nácizmushoz vezető traumát az okozta, hogy szétesett egy tekintélyelvű rend, helyette káosz jött, ami a rendpártiság felé lökte a többséget, de ez megint máshogy van a 21. század elején.
A politológus egyetértett beszélgetőtársa azon megjegyzésével is, miszerint