A lengyel miniszterelnök figyelmeztette az európai politikusokat.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: dörgedelmes levelet kapott Brüsszelből Pintér Sándor, amelyben még határidőt is szabtak neki. Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa a magyar kormánynak levelében fejezte ki aggodalmát Magyarország vízumpolitikájának enyhítésével kapcsolatban, valamint Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy augusztus 19-ig részletesen tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy a magyar vízumrendszer hogyan illeszkedik az uniós jogszabályokhoz, és hogy ez a könnyítés milyen hatással lehet a schengeni térség biztonságára.
Később lapunk arról is beszámolt, hogy az Index megszerezte a válaszlevelet, amelyet augusztus 21-én, Pintér Sándor belügyminiszter nevében küldött a kormány az Európai Bizottságnak, amely szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek a schengeni országok számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner által is megismert válaszlevélből kiderült: az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában leszögezte:
Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében.
Budapest megkönnyítette az oroszok és fehéroroszok EU-ba történő beutazását és tartózkodását. Az Európai Bizottság emiatt magyarázatot követel vezető politikusoktól, és azt kéri, hogy fontolják meg Magyarország schengeni övezetben történő részvételének felfüggesztését – emlékeztetett a Gazeta Wyborcza.
Ezzel kapcsolatban a lap felidézte Jonas Bornemann, a Groningeni Egyetem Jogi Karának, a schengeni övezettel kapcsolatos uniós jogalkotásra szakosodott munkatársának kijelentését. Szerinte jogilag nem lehet „kirúgni” sem Magyarországot, sem más országot a schengeni övezetből. Egy országnak a schengeni övezetből történő kivágása példátlan lenne.
A lap ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint egy ilyen kirekesztés Magyarország EU-ból való kilépésének kezdetét jelentheti.
„Óvatosnak kell lennünk az országok Európai Unióból való kizárásával” – tette hozzá. „Tusk aggodalmai jogosak, bár nem hiszem, hogy Magyarország esetleges felfüggesztése végleges lesz. Ha visszaállítanák a határellenőrzést Magyarországgal, annak ideiglenesnek kell lennie, amíg Magyarország nem teljesíti az uniós jogot. Ez elegendő szankció lenne” – magyarázta Bornemann.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború, és az arra adott hibás EU-s válaszok olyan folyamatokat erősítettek fel, amiket összességében nem túlzás világrendszerváltásnak nevezni. Szalai Zoltán írása.
A lengyel védelmi miniszter szerint Ukrajnának „maximális transzparenciát” kell tanúsítania, és együtt kell működnie a lengyel hatóságokkal.
A megbeszélés részleteiről egyelőre nincs információ.
Anne Applebaum egyenesen azt állította, hogy hazánk a legszegényebb EU-tagállam.
Most, hogy Brüsszel háborús stratégiát kényszerítene minden tagállamra, ismét felértékelődik Közép-Európa józansága. Mi készen állunk.
Marcin Tulicki dokumentumfilmje eredeti, a helyszínen készült felvételeken keresztül mutatja be a kommunista időket idéző erőszakos hatalomátvételt. Interjúnk a rendezővel.
„Nyugat-Európa az utóbbi időben túl sok hibát követett el ahhoz, hogy közömbösek maradhassunk ezekkel szemben” – jelentette ki Karol Nawrocki.
Átalakulóban van az időjárásunk, ami a télimádóknak jelent igazán jó hírt.
A volt köztársasági elnök a piacai szférában helyezkedett el.
