A lengyel miniszterelnök figyelmeztette az európai politikusokat.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: dörgedelmes levelet kapott Brüsszelből Pintér Sándor, amelyben még határidőt is szabtak neki. Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa a magyar kormánynak levelében fejezte ki aggodalmát Magyarország vízumpolitikájának enyhítésével kapcsolatban, valamint Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy augusztus 19-ig részletesen tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy a magyar vízumrendszer hogyan illeszkedik az uniós jogszabályokhoz, és hogy ez a könnyítés milyen hatással lehet a schengeni térség biztonságára.
Később lapunk arról is beszámolt, hogy az Index megszerezte a válaszlevelet, amelyet augusztus 21-én, Pintér Sándor belügyminiszter nevében küldött a kormány az Európai Bizottságnak, amely szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek a schengeni országok számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner által is megismert válaszlevélből kiderült: az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában leszögezte:
Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében.
Budapest megkönnyítette az oroszok és fehéroroszok EU-ba történő beutazását és tartózkodását. Az Európai Bizottság emiatt magyarázatot követel vezető politikusoktól, és azt kéri, hogy fontolják meg Magyarország schengeni övezetben történő részvételének felfüggesztését – emlékeztetett a Gazeta Wyborcza.
Ezzel kapcsolatban a lap felidézte Jonas Bornemann, a Groningeni Egyetem Jogi Karának, a schengeni övezettel kapcsolatos uniós jogalkotásra szakosodott munkatársának kijelentését. Szerinte jogilag nem lehet „kirúgni” sem Magyarországot, sem más országot a schengeni övezetből. Egy országnak a schengeni övezetből történő kivágása példátlan lenne.
A lap ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint egy ilyen kirekesztés Magyarország EU-ból való kilépésének kezdetét jelentheti.
„Óvatosnak kell lennünk az országok Európai Unióból való kizárásával” – tette hozzá. „Tusk aggodalmai jogosak, bár nem hiszem, hogy Magyarország esetleges felfüggesztése végleges lesz. Ha visszaállítanák a határellenőrzést Magyarországgal, annak ideiglenesnek kell lennie, amíg Magyarország nem teljesíti az uniós jogot. Ez elegendő szankció lenne” – magyarázta Bornemann.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború, és az arra adott hibás EU-s válaszok olyan folyamatokat erősítettek fel, amiket összességében nem túlzás világrendszerváltásnak nevezni. Szalai Zoltán írása.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint felháborító, hogy Lengyelország nem hajlandó kiadni az Északi Áramlatot felrobbantásával megvádolt ukránt.
A lengyelek azért hőbörögtek, mert az új vezeték miatt egyszerűen elestek az addigi tranzitdíjaiktól.
Más Uniós országokkal összevetve is kiemelkedőnek számít a reáljövedelmek magyarországi emelkedése.
„De jó lenne, ha lenne egy Orbánom, de jó lenne, ha lenne egy Lech Walesám” – fogalmazott Ion Țiriac.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
A Bild szerint a volt kancellár Lengyelországon és a balti államokon is elverte a port az orosz–ukrán háború kitöréséért.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
