Dörgedelmes levelet kapott Brüsszelből Pintér Sándor, még határidőt is szabtak neki
Újabb „nünükét” talált a Bizottság, amelynek kapcsán szerintük „Magyarország megsérti az uniós szabályokat”.
A Mandiner által is megismert válaszlevélből kiderült: az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatót tart a magyar EU elnökség keretében tartott igazságügyi és belügyminiszterek informális találkozóján a Várkert Bazárban 2024. július 22-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: dörgedelmes levelet kapott Brüsszelből Pintér Sándor, amelyben még határidőt is szabtak neki. Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa a magyar kormánynak levelében fejezte ki aggodalmát Magyarország vízumpolitikájának enyhítésével* kapcsolatban, valamint Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy augusztus 19-ig részletesen tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy a magyar vízumrendszer hogyan illeszkedik az uniós jogszabályokhoz, és hogy ez a könnyítés milyen hatással lehet a schengeni térség biztonságára.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb „nünükét” talált a Bizottság, amelynek kapcsán szerintük „Magyarország megsérti az uniós szabályokat”.
Megszerezte az Index a válaszlevelet, amelyet augusztus 21-én, Pintér Sándor belügyminiszter nevében küldött a kormány az Európai Bizottságnak, amely szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek a schengeni országok számára.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában leszögezte:
Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében.
A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik”. Mint hozzátette: Magyarország továbbra is kiemelten nagy figyelmet fordít saját nemzetbiztonsága, valamint az teljes schengeni övezet védelmének biztosítására. De a tárcavezető hozzátette azt is: Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határának védelmével már így is hozzájárul az övezet biztonságához, valamint az egyezmény működéséhez. De
a Mandiner által is megismert válaszlevélből kiderült az is: az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
„Ebből következően
a biztonsági ellenőrzéseket a magyar kormány a korábbival megegyező szinten tartja, az említett állampolgárok számossága pedig nem jelent nagyobb kockázatot, mint a többi tagállamban”
– mutat rá a levél, hozzátéve, hogy a magyar kormány nem számít arra, hogy a Nemzeti Kártyára jelentkező orosz és belarusz állampolgárok száma számottevően meghaladná a korábban igényelt tartózkodási engedélyek számát.
„A Nemzeti Kártyával egyébként 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, ami legfeljebb kettő év határozott időtartamra szól – ez alkalmanként három évvel meghosszabbítható. A kártyát munkavállalás céljából lehet igényelni, ezért az csak a meghatározott munka és munkahely szerint kapható meg, ha valaki időközben munkahelyet váltana, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, ami során a hatóságok ismét vizsgálják a jogosultságát az új foglalkoztató tekintetében is” – olvasható az Index cikkében.
Mint a levél kapcsán az Index rámutat: „az átvilágítást az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, ami együttműködik a Terrorelhárítási Központtal és a rendőrséggel is.
Amennyiben valami kizáró ok fennáll a kérelmező esetében, akkor a kérelmet automatikusan elutasítják.”
A levél hozzáteszi, az idegenrendészeti hatóság a szankciós listákat folyamatosan monitorozza, az azon szereplő személyek számára pedig nem adható ki az engedély. De kitér arra is, hogy „a magyar rendvédelmi szervek betartanak, illetve betartatnak minden vonatkozó európai uniós rendelkezést az orosz, belarusz állampolgárok esetében is.” Mint egy ponton aláhúzza: „az orosz és belarusz állampolgárokkal szemben nincs és nem is volt külön iránymutatás, kivételezés.”
„A levél végén a kormány azt is közli, júliusban a program kibővítése után eddig hányan nyújtottak be kérelmet.
Júliusban mindössze 33-an nyújtottak be kérelmet, akik közül eddig csak heten kapták meg az engedélyt.
A 33 kérvényezőből 27 orosz, 6 belarusz, közülük öt orosz és két belarusz állampolgár kapta meg az engedélyt, míg a többi kérvény elbírálása folyamatban van” – teszi hozzá az Index.
Pintér Sándor levelét az alábbi bejegyzésben tekintheti meg:
*Az Európai Bizottság azt sérelmezte, hogy Magyarország a Nemzeti Kártya programot Oroszország és Belarusz számára is kiterjesztette.