Jön a német Titanic jéghegye: választások Kelet-Németországban
Jó ideje készül Németország ezekre az őszi tartományi választásokra: Szászország és Thüringia átrajzolhatja a német politikát. A szász választás tétjeit vizsgáljuk meg cikkünkben!
Szeptemberben jön három választás három német tartományban, mondhatjuk: három a keletnémet igazság. Ha Szászország problémás választás lesz, mit lehet mondani Türingiára? Elmondjuk!
Fotón: Björn Höcke AfD-vezér szónokol a türingiai kampányban (Hannes P Albert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Mint arról lapunk is beszámolt, a német politikai életet megrengető választásokra készülnek ősszel a keletnémet tartományokban. Vasárnap Szászországban és Türingiában, három héttel később Brandenburg tartományban lesznek választások. A voksolások tétje, hogy a régi, fősodorbeli pártok legalább összefogva többséget tudnak-e szerezni, vagy még így is kisebbségbe szorulnak, és a jobb- és baloldali rendszerkritikus pártok törnek-e elő.
Szászországban egyrészt fej-fej mellett áll a CDU és az AfD az első helyért, és az is kérdéses, hogy a CDU mellett a többi régi párt – vagyis a mostani német szövetségi kormány három balos-liberális pártja – bejut-e a parlamentbe. A CDU jelenleg a szocdemekkel és a Zöldekkel kormányoz Szászországban, és a legtöbb, amit remélhetnek, hogy a két kisebb párt bejut és együtt talán átlépik az 50 százalékot a parlamentben, megtartva a többséget maguknak. Ha ez nem jön össze, az azt jelenti, hogy az AfD, illetve a balos rendszerkritikus Sahra Wagenknecht mozgalma együtt többségbe kerül a drezdai törvényhozásban. Ez teljesen új helyzetet eredményezne. A CDU továbbra is hallani se akar az AfD-vel való összefogásról – érdekes módon viszont Wagenknechtéktől nem zárkóznak el deklaráltan.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó ideje készül Németország ezekre az őszi tartományi választásokra: Szászország és Thüringia átrajzolhatja a német politikát. A szász választás tétjeit vizsgáljuk meg cikkünkben!
De a szomszédos Türingiában, ahol szintúgy vasárnap lesz választás, még keményebb a helyzet a rendszerpártok szemszögéből. Itt nincs esélylatolgatás,
a választást az eddigi felmérések alapján egyértelműen az AfD fogja megnyerni.
Egy mondjuk húsz évvel ezelőtti német ember most felébredve igencsak meglepődne, milyen politikai felállás alakult ki Türingiában: 30 százalékon áll az Alternatíva Németországért, mögötte 21-23 százalékot mérnek a CDU-nak. Velük szinte egy súlycsoportban van Sahra Wagenknecht mozgalma, amit 17-20 százalékon mérnek. Wagenknecht korábbi pártja, a Türingiát most is irányító Linke (Baloldal) megroppant, 13-16 százalékra számíthatnak. És egészen durva a jelenlegi három német kormánypárt türingiai „népszerűségi” helyzete: a szocdemeket 6-7 százalékon, míg a Zöldeket és a liberálisokat 3-3 százalékon mérik, valószínűleg ők be se jutnak az erfurti parlamentbe.
A választás tehát a türingiai politika teljes átrendeződését fogja hozni, és ha a szellem itt és máshol is kiszabadul a palackból, az beláthatatlan változásokat hozhat országos szinten is. Onnan kezdve, hogy micsoda politikai válsághelyzetet jelent az, ha egy vezető hatalom kormánypártjai egy tartományban a választók alig több mint 10 százalékának támogatását bírják, odáig, hogy
meddig tartható egy „tűzfal” a rendszerkritikus pártok ellen, ha azokat éppenséggel egy vagy több helyen már a választók többsége támogatja.
Türingia egyébként már évek óta a német politikai újrarendeződés laboratóriuma, de mondhatjuk azt is, hogy állatorvosi lova.
A 2020-as helyi választási válság után (emlékezetes, Angela Merkel üzente meg fentről a helyi CDU-soknak, hogy tilos együtt szavazni az AfD-vel, a történteket vissza kell csinálni) Bodo Ramelow szélsőbalos miniszterelnököt csak a helyi CDU-s képviselők támogatásával tudták újra megválasztani, a kereszténydemokraták tehát odaálltak az NDK kommunista állampártjának utódai mellé, csak nehogy az AfD-vel kelljen bármit is egyeztetni, bármiben is közösködni. Az egyébként helyben népszerű Ramelow balos kisebbségi kormányzata így elevickélt a mostani választásig, a türingiaiak pedig most hozhatnak ítéletet róluk és kihívóikról.
Ezt is ajánljuk a témában
Óriási politikai földrengést okozott Németországban az, hogy az AfD támogatásával váratlanul türingiai tartományi miniszterelnökké választották a helyben alig ötszázalékos liberális párt politikusát. Merkel kancellár Dél-Afrikából üzent haza, hogy „megbocsáthatatlan” dolog történt, és az egész német politikai elitben áll a bál – amiből a végén valószínűleg pont az AfD tud majd a legjobban kijönni. Körképünk Németország „bebarnult” zöld szívéből, Türingiából.
A türingiai választási helyzetet bonyolítja, hogy míg az eddigi vezető kormánypárt Linke abszolút vesztese lesz a választásnak, az AfD pedig egyértelműen győztesnek várható, addig
a Linke eddigi miniszterelnökét a türingiai választók mintegy fele továbbra is támogatja.
Vele szemben viszont a győzelemre esélyes AfD helyi vezérét, a híres-hírhedt Björn Höckét a voksolók csak 18-20 százaléka tudja miniszterelnökként elképzelni. Höcke az AfD radikálisainak vezére, ellenfelei egyenesen neonáci szimpátiákkal vádolják; és az bizonyos, hogy a polgári közép felé való nyitást pont nem Höckével lehet elérnie az AfD-nek. Mégis ő lehet a vasárnapi választás győztese. Érdekes ugyanakkor, hogy az erős kijelentéseiről ismert Höcke kerüli a vitákat, épp e cikk írásának perceiben derült ki, hogy egészségügyi okokra hivatkozva a legutolsó választási vitát is kihagyja, nélküle fognak vitatkozni a pártok helyi vezetői.
Az bizonyos, hogy a CDU Türingiában sem kíván koalíciót kötni az AfD-vel. Friedrich Merz országos pártelnök a választások előtt leszögezte:
ki van zárva az AfD-vel való együttműködés, szerinte ez „megölné a CDU-t”.
Kifejtette: „Nálunk vannak határai annak, amit konzervatívnak nevezünk. Ezeket a határokat átlépi az, aki szélsőjobboldali, jobboldali radikális, antidemokratikus, antiszemita vagy idegenellenes”.
A szélsőbalos Sahra Wagenknechttel való együttműködést viszont Merz sem zárja ki: úgy fogalmazott, hogy a tartományi szervezetek dönthetnek majd a választási eredmények után erről. „Azt tanácsolom mindannyiunknak a nyugatnémet komfortzónánkból, hogy tartózkodjunk a nyílt tanácsadástól” – fogalmazott Merz.
A türingiai végső kérdés tehát azonos a szászországival:
ha nyer is az AfD, mihez kezd a relatív – de nem abszolút és, mondjuk így, kevéssé koalícióképes – többségével;
és mihez kezd a többi párt, beleértve Wagenknechtéket is, a kialakult teljesen új politikai felállással – amiről a türingiaiak dönthetnek vasárnap.