Jön a német Titanic jéghegye: választások Kelet-Németországban

Nyitóképen: Michael Kretschmer CDU-s szász miniszterelnök egy uszodában kampányol (fotó: JENS SCHLUETER / AFP)

Választást tartanak vasárnap a kelet-németországi Szászországban és Türingiában, majd szeptember 22-én Brandenburg tartományban is. E három kelet-németországi választás alapjaiban rendezi át a német politikát. Az eddigi fősodorbeli pártok, amelyek kisebbségben és kordában tudták tartani rendszerkritikus kihívóikat, most olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesz többségük az új törvényhozásokban. Vagyis: csak a rendszerkihívókkal együtt tudnának alkalmi vagy stabil többséget alkotni a tartományok kormányzásához.

A két kihívó: jobbról az AfD és balról Sahra Wagenknecht mozgalma.

Az Alternatíva Németország most már évtizedes politikai erő jobb és gyengébb időszakokkal: az egykori eurókritikus közgazdászok értelmiségi pártjából igazi populista protestpárt lett. Az AfD további növekedésének és beágyazódásának két nagy korlátja van: egyrészt a régebbi mainstream pártok egészen mostanáig betonkemény tűzfala, miszerint teljes tabu az AfD-vel való bármifajta együttműködés; másrészt pedig akadály maga az AfD is, amely hiába próbál rendszeresen a közép felé beszélni, a pártban található egyes elemek szélsőséges megnyilvánulásai mindig visszahúzzák az AfD-t a fősodor által rég megalkotott skatulyába.

A régi szélsőbalos Linke pártot otthagyó Sahra Wagenknecht, az egykori NDK-val is szimpatizáló, a kisemberek védelmének ígéretével házaló, félig iráni származású politikusnő alaposan felforgatta a német baloldalt. A Linkét gyakorlatilag kettévágta és a sírgödör felé terelte, de bőven vett el teret a szocdemektől is, akik kispárttá zsugorodtak az egykori NDK területén. Az AfD mellett Wagenknecht lehet a nagy nyertese a három őszi tartományi választásnak is.

Nézzük most Szászországot! Az öt évvel ezelőtti, legutóbbi tartományi választáson már forró volt a helyzet, de végül egy gyengülő CDU 32 százalékkal az első helyen tudott végezni a nagyon megerősödő, 27 százalékot elérő AfD-vel szemben. A szélsőbal 10, a Zöldek 8, a szocdemek 7 százalékot értek el; a drezdai törvényhozásban pedig a CDU összefogott a szocdemekkel és a Zöldekkel, stabil többséggel koalíciót alkotva.

A tartományt tehát a kereszténydemokraták vezették tovább két baloldali kispárttal, a fő ellenzéki erővé pedig az AfD lépett elő. Michael Kretschmer kereszténydemokrata miniszterelnöknek öt éve kell tojástáncot járnia, egyszerre megfelelve az AfD elleni tabusító elvárásoknak, másrészt pedig reagálnia az AfD-t magasra emelő népi elégedetlenségre. Kretschmer most épp a Németországba irányuló migráció korlátozása érdekében emeli fel a szavát, 

Ahogy Kretschmer felszólal a vele egyébként együtt kormányzó Zöldek ideológiai törekvései ellen, vagy épp az ukrajnai béke érdekében. Kretschmer személyesen népszerű is Szászországban, csak kérdés, meglesz-e a többsége a vasárnapi választás után is. A CDU kvázi kényszerkoalíciója és Kretschmer sok évi taktikázása nem oldotta meg, csak elnapolta öt évvel a legnagyobb feladvány megoldását: az AfD-kérdést.

Az igazság órája most jön el, vasárnap választ Szászország népe. A közvélemény-kutatások további izgalmakat vetítenek előre. Jelen állás szerint fej-fej mellett áll a CDU és az AfD a tartományban: mindketten 30-34 százalék körüli támogatottságra számíthatnak, s hol a CDU-t, hol az AfD-t hozzák ki győztesnek.

 és a válasz nem is olyan egyszerű erre: vajon – a szokásokhoz híven – van még jó pár százaléknyi titok-afd-s szavazó, akik nem árulják el preferenciáikat, és a választáson a mértnél jobb eredményt ér majd el a rendszerkritikus párt? 

És a CDU esetében előfordulhat, hogy más mainstream pártok szavazói vagy épp az el nem kötelezettek közül mennek el utolsó pillanatban még további tömegek rájuk voksolni, csak hogy biztosan megelőzzék az AfD-t? Mindkét eshetőség benne van a vasárnapi választásban, akár egyszerre is.

Ami viszont bizonyos: a további régi pártok katasztrofális eredményre számíthatnak. A Németországot szövetségi szinten vezető pártként kormányzó szocdemek 5-7 százalékon állnak a felmérések szerint, és rendkívüli esetben akár ki is eshetnek a parlamentből. Csakúgy, mint a Zöldek, akik szintén 5-7 százalék körül állnak. De ha be is jutnak a parlamentbe, kétséges, hogy a két kispárt elegendő lesz-e ahhoz, hogy a CDU-val együtt tovább folytassák a kormányzást. Mégis, ez a maximum, amit elérhetnek: egy minimális többséggel az eddigi kormányzás folytatása. 

Mindenesetre az AfD biztosan stabil első vagy második erő lesz a szászországi parlamentben, mellettük pedig Sahra Wagenknecht balos mozgalma fog erős eredményt elérni, a voksok 11-15 százalékával. Az AfD helyi csúcsjelöltje, Jörg Urban imázsában bízik: Urban a hordószónokiság ellentéte, egy elegáns megjelenésű, szélsőséges megszólalásokat kerülő középkorú úriember, aki artikuláltan képviseli az AfD-választók megannyi sérelmét és dühét. Az AfD tehát Szászországban a közép felé mozdulásra tesz, s bízik egy átütő vasárnapi eredményben. Kérdés persze, ha meg is szerzik az első helyet, mihez kezdenének vele, ha továbbra is érvényben marad a tűzfal velük szemben.

Várható, hogy két rendszerkritikus erő el fogja vinni a szász választók és a következő szász parlament székeinek mintegy felét – hogy az éppen többséget vagy épp kisebbséget fog-e jelenteni, csak vasárnap fog kiderülni.