Új Európa Mbappétól és társaitól

Nyitókép: Alex Grimm / Getty Images

„Hosszú sorban afrikai arcokat mutatott a kamera, amikor felcsendült a Marseillaise, a francia himnusz a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon. A franciák a portugálok elleni negyeddöntős kezdő tizenegyéből mind­össze két fő, Antoine Griezmann és Théo Hernández képviselte a nem afrikai származá­súakat, ahogy a spanyolokkal szemben elveszített elődöntőben is ketten voltak ilyenek (Hernández mellett Adrien Rabiot). Félreértés ne essék: minden francia válogatott focista esetében kiváló képességű, nagyszerű sportolóról van szó, a legtöbbjükről mi csak álmodhatunk, akár a válogatottban, akár klubcsapatainkban. De ettől még megállja helyét a kérdés: valóban a messzi földről érkezettek Euró­pája épül? Vagy inkább a saját leszármazottainknak tartanánk-e meg a földrészünket?

A kérdés kényes, a franciáknál is vitatkoznak rajta. Az idősebbek emlékezhetnek, hogy éppen negyven évvel ezelőtt, az ­1984-es Eb-döntőben egyetlen afrikai származású futballista játszott a spanyolok ellen győztes francia válogatottban: Jean Tigana.

Alaposan megváltozott azóta az immár csaknem hetvenmilliós francia társadalom. Mintegy 14 millióan közülük első- vagy másodgenerációs bevándorlók, ráadásul igen egyenlőtlen eloszlásban.

Bondy, ez az ötvenezres, szegénynek számító Párizs környéki előváros például a futballrajongók körében kifejezetten ismert. Itt nőtt fel a franciák legnagyobb jelenlegi sztárja, a kameruni és algériai szülőktől származó Kylian Mbappé. A válogatottban szintén alapembernek számító, kameruni–libanoni származású William Saliba és Randal Kolo Muani – kongói bevándorlók gyermeke – pedig mindketten ott is látták meg a napvilágot.

Éric Zemmour, a Visszahódítás nevű jobboldali párt elnöke feltette a kérdést:

»vajon a japán futballválogatottban nem keltene-e feltűnést tíz fekete játékos? Avagy a szenegáliban nyolc fehér? Szerinte a franciák mostani összetétele nem tükrözi az ország történelmét, és Zemmour, aki a 2022-es francia elnökválasztáson hét százalékot, mintegy 2,5 millió voksot kapott, nem érti: ha lehet arról beszélni, hogy a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében (Sciences Po) túl sok a fehér, akkor miért nem lehet arról, hogy a futballcsapatban pedig túl sok a fekete?«”

***