Mekkora erőt képviselhet a Fideszt is magában foglaló új EP-frakció? – most kiderül

Nyitókép: az új politikai formációt megalapozó megállapodás megkötése Bécsben. Andrej Babis, Orbán Viktor és Herbert Kickl (Fotó:ALEX HALADA / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP

Most már egyértelmű, hogy a Patrióták Európáért frakció a harmadik legnagyobb lesz az Európai Parlamentben, méretben csak az Európai Néppárt és a Szocialisták előzik meg azt – hangsúlyozta a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az új európai parlamenti képviselőcsoport hétfői megalakulása kapcsán.

Tagjai korábbi frakción kívüliek, az ID frakció legtöbb korábbi tagja, illetve a spanyol Vox a negyedik helyre szorult ECR-ből. 

– húzta alá. Ugyanakkor szerinte már most tudni lehet, hogy a globalisták megpróbálják majd kirekeszteni a fontosabb pozíciókból a frakció tagjait, mint az történt az ID esetén is. Azonban még így is esély lehet arra, hogy a Patrióták legalább egy EP alelnöki tisztséget biztosítani tudjon magának a megfelelő szavazási stratégiával.

Gátat szabni a legőrültebb javaslatoknak

Arról, hogy milyen súlya lehet egy ilyen összefogásnak a meghatározó külpolitikai kérdésekben, illetve a frakció hozhat-e fordulatot az uniós politikában, Dornfeld László azt mondta: az EP a legtöbb döntését abszolút többséggel, vagyis 50 százalék+1 szavazattal hozza, jelenleg ez a 720 fős testületben 361 szavazatot jelent. A néppárti-szocialista-liberális koalíció ezt pár tíz szavazattal meg tudja haladni, de ez nem biztosít stabil többséget, főleg nem vitás kérdések esetén.

A migrációs paktum esetén például alig sikerült a szükséges szavazattöbbséget összekaparni, pedig a június 9-i választás előtti EP-ben nagyobb többséget élveztek a globalista pártok. Ami a külpolitikát illeti, az főleg a Tanács és a tagállamok kompetenciájába tartozik, a legfontosabb kérdésekben az EP-nek kevés beleszólási joga van, leginkább joghatás nélküli határozatok útján fejtette ki véleményét. Ugyanakkor az Eva Kaili-féle korrupciós botrány megmutatta, hogy ez a korlátozott külpolitikai mozgástér sem jelentéktelen – húzta alá az elemző, aki szerint ha azonnali fordulat nem is várható a Patrióták megjelenésével, 

Kik jöhetnek még?

A júliusi időpont csak a frakciók megalakulására vonatkozik, az ötéves ciklus alatt csatlakozni vagy átlépni egy már létező frakcióba bármikor lehetséges – mondta arra a kérdésre, hogy bővülhet-e még tovább a frakció. A sajtóhírek korábban szólták például a lengyel Jog és Igazságosságról (PiS) is, amely azonban végül az ECR-ben maradt egyelőre. De Dornfeld szerint érdeklődhetnek még a frakció iránt olyan jobboldali erők is, amelyek jelenleg a Néppárt tagjai, de egyre kevésbé elégedettek a Manfred Weber-féle globalista, háborúpárti politikával. A cseh centrista ANO jelenléte mutatja, hogy a Patrióták nyitott mindenki előtt, aki szuverenista, békepárti változást akar az európai politikában, ez pedig felbátoríthat jobbközépről érkező pártokat.

Ennyit az elszigetelődésről

Arról, hogy lehetnek-e esetleg belpolitikai kihatásai is a fejleményeknek, az elemző azt mondta: a dollárbaloldal leggyakoribb vádja a nemzeti kormánnyal szemben, hogy az nemzetközileg elszigetelődött, nincsenek barátai. Eközben a valóság az, hogy a magyar kormánypártok által alapított frakció napok alatt a harmadik legnagyobbá válik az EP-ben, Gál Kinga pedig annak első alelnöke lesz. Ezzel egyidőben Orbán Viktor végigjárta Kijevet, Moszkvát és Pekinget, majd a washingtoni NATO-csúcsra megy, és mindenhol fogadják. 

– mondta Dornfeld László.