Felelőtlen ígéretek viszik messzebb a békét és teszik még veszélyesebbé a háborút – írják. Vagyis körülbelül azt, amit Szijjártó Péter mondott.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij Joe Bident hallgatja a NATO-Ukrajna Tanács washingtoni ülésén 2024. július 11-én / fotó: SAMUEL CORUM / AFP
A júliusi, 75. születésnapi NATO-csúcstalálkozón a katonai szervezet felelőtlen ígéretet tett Ukrajnának, és ezzel hamis reményt keltettek újra az ukránokban. A NATO támogatása, katonai elkötelezettsége azt a reményt kelti, mintha Ukrajna meg tudná nyerni a háborút, ez pedig rossz számításokra vezeti az ukrán vezetést, míg a NATO-tagállamokat veszélybe sodorja biztonsági garanciák nélkül – írja véleménycikkében a Defense Priorities két kutatója, Christopher McCallion és Benjamin H. Friedman.
A szerzőpáros szerint
a katonai valóság az, hogy az ukrán hadsereg nem tudja visszafoglalni elvesztett területeit,
és nyugati modern fegyverzettel sem tud változtatni a kialakult fronthelyzeten, így Moszkvával fegyverszüneti tárgyalásokat kellene kezdeményeznie.
Eközben Washington és az európai államok azzal kecsegtetik Kijevet, hogy egyszer a NATO-hoz csatlakozhat, és ez a folyamat már visszafordíthatatlan. Az Egyesült Államok tízéves biztonsági megállapodást között Ukrajnával, amelynek értelmében az ukrán hadsereg oroszországi célpontok ellen is bevethet már amerikai fegyvereket, míg Macron elnök balti támogatással már azt vetíti előre, hogy a NATO szárazföldi erőit is esetleg be kell majd vetni az ukrajnai háborúban.
A cikk szerzői megállapítják: ostobaság lenne Ukrajnát felvenni a NATO-ba,
már csak azért is, mert ha Ukrajna még háborúban áll Oroszországgal, az ukrán tagság azonnal atomháborús helyzetet teremtene a NATO és Moszkva között. Másrészt az Ukrajna jövőbeni védelmére irányuló kötelezettségvállalás nem lenne hiteles elrettentő erő: Amerika már bizonyította, hogy nem kockáztatna nukleáris háborút Ukrajnáért.
Mivel a szerzők szerint a fenti elkötelezettségek csupán üres lózungok, a hamis reménykeltés több veszélyes helyzete is teremthet. Például azt, hogy Oroszország eleve azzal az indoklással kezdte a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna csatlakozását a Nyugathoz (a NATO-tagság ígérete ezt az orosz célt igazolja), vagy azt, hogy
Ukrajna a hamis reményre alapozva folytatja elhibázott háborús stratégiáját, és kiegyezés helyett folytatja a harcokat,
miközben nem bírja katonai élőerővel, és a folyamat katonai és politikai összeomlással fenyeget.
A Politico véleménycikke szerint a realitás az, hogy Ukrajna nem kaphat teljes igazságtételt, és Oroszország nem fogja feladni azokat a területeket, amelyet fegyveresen elfoglalt, ezt ráadásul az ukrán társadalom egy része is megértette már, talán el is fogadnák, hogy végre véget érjen a fölösleges vérontás, ezért
a NATO háborús retorikája nem a béke felé viszi az eseményeket.
A nagy hatótávolságú amerikai fegyverek átadása Ukrajna számára pedig újabb veszélyforrás, mert ha nagy károkat tudnak okozni, az arra ösztökélheti Moszkvát, hogy eszkalálja a háborút, esetleg megelőző csapást mérjen nyugati célpontok ellen.
--
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
