Vérengzés történt Franciaországban: a hatóságok egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A jobboldali pártok szavazói a leginkább nyitottak az egykori császár felé.
Nyitókép: képernyőmentés, Odoxa.fr
Halála után két évszázaddal a franciák jó képet ápolnak I. Napóleonról: legalábbis ez derül ki egy friss Odoxa-felmérésből, amely a császárt a jelenlegi köztársasági elnökhöz, Emmanuel Macronhoz hasonlítja.
Ha Napóleon Bonaparte ma újra megjelenne és indulna a következő elnökválasztáson, készen állna rá, hogy szavazzon? Ezt a kérdést tette fel nemrég a francia intézet egy kutatásban.
A közvélemény-kutatás – amelyet egy megjelenő könyv apropóján rendeltek meg – meglepő eredményekkel zárult: a válaszadók 47 százaléka készen állna arra, hogy a 2027-es elnökválasztáson az első francia császárt jelölje meg. Napóleon potenciálja nagyobb, mint a valódi jelölteknél a legutóbbi elnökválasztáson, 2022-ben – jegyzi meg Odoxa. Akkor a választás előtt pár héttel az emberek 39 százaléka jelezte, hogy Emmanuel Macronra, 38 százaléka pedig Marine Le Penre szavazhat.
Részletesen: 12 százaléka mondta azt, hogy „ bizonyára” szavazna I. Napóleonra, 35 százalék válaszolt úgy, hogy „valószínűleg” szavazna, 32 százalék „ valószínűleg nem” szavazna , 20 százalék pedig „biztosan nem”. (1 százalék nem nyilatkozott.)
Azok, akik leginkább I. Napóleonra szavaznának arányaiban a legtöbben Eric Zemmour Reconquête pártjának a hívei (65 százalék), megelőzve ezzel a republikánusokat, a Nemzeti Tömörülést és Macron pártját.
Nem meglepő módon a szocialista és szélsőbaloldali pártok szavazói voltak a legkevésbé nyitottak a felvetésre, hogy szavaznának-e a francia császárra.
Vajon I. Napóleon jobb vezető lenne Franciaország számára, mint a jelenlegi köztársasági elnök, Emmanuel Macron? A válaszadók 62 százaléka szerint igen.
Ez az elégedetlenség a második ciklusát taposó Macronnal szemben meg is mutatkozott június 9-én, hiszen a kvázi tét nélküli, egyfordulós, listás választáson az elnök pártja csúfosan leszerepelt, 15 százalék alatt maradt. Más kérdés, hogy az eredmények nyomán kiírt előrehozott nemzetgyűlési választásokon a kölcsönös visszalépések miatt sikerült megakadályozni a jobboldali fordulatot Franciaországban.
A részletes eredményeket itt nézheti meg.