A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem.
Nyitókép: GUILLAUME SOUVANT / AFP
Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek. A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza.
A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken
– mutatnak rá a kutatók. Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában. A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.
A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, 21 százalékuk pedig csak időszakosan dolgozik, illetve munkanélküli, míg 18 százalékot a gyermekek és az idősek tesznek ki. Az ukránok 28 százaléka elégedett munkahelyével, s nem kíván változtatni, 31 százalék dolgozik, de elégedetlen, és szívesen cserélne munkahelyet. A menekültek 77 százalékának az a véleménye, hogy az ukránoknak aránylag nehéz képzettségüknek megfelelő munkát találni. Itt a legnagyobb akadályt a cseh nyelvismeret hiánya okozza.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A kormány nem engedi, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába vigyék, és szembeszáll a külföldi befolyásolási kísérletekkel – mondja a külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, miért hordoz világháborús kockázatot egyes NATO-tagállamok politikája.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
Sokan felkapják erre a fejüket.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
„Ukrajna és Oroszország nagyon közel áll a háború rendezéséhez” – mondta az amerikai elnök.
Összefoglaló mindenről, amit nem akart, de jobb ha tud Jeffrey Epsteinről, és az elit körről, amelynek botrányai kormányokat is megbuktathatnak.
A kormány nem engedi, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába vigyék, és szembeszáll a külföldi befolyásolási kísérletekkel – mondja a külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, miért hordoz világháborús kockázatot egyes NATO-tagállamok politikája.
