Békemisszionárius póz

Nyitókép: Képernyőfotó

„Melós dolog manapság fasisztának lenni. Nem úgy van, mint régen, hogy az ember felhúzott magára valami barna vagy fekete hacukát, haptákba vágta magát és máris kezdhetett uszítani. Az EU demokratikus közösségében is akadnak fasiszták – a szólás- és véleményszabadság szent – azonban ők jobbára csak otthon, négy fal között csinálhatják a hasonszőrűekkel, kifelé kénytelenek átkeresztelni magukat szuverenistának, identitáriusnak, keresztény élet-és családvédőnek. Azonban nevezzék magukat ahogy akarják, az ilyen közösség mégiscsak egy halom cinikus, egoista undok fráter marad, akik az első kanyarban elárulják egymást.

Ahogy putyinista miniszterelnökünk is így üzemel évek óta, aki hiába veregetheti a vállát porckorongleválásig, amiért sikerült összehoznia egy oroszpárti frontot az EU-ban. A »Patrióták Európáért« művésznevű bagázs fajsúlyosvezetője messze nem ő lett, hanem Marine Le Pen, aki elvitte a show-t. Utóbbi minapi veresége óta középre húz, hogy így szólítsa meg a mérsékeltebb francia polgárságot. Ennek szellemében megtorpedózta, hogy a szintén Putyin-istállóból érkező, Salvini-féle Lega a homo-és mindenfób Roberto Vannaccit jelölje a pártszövetség alelnökének. Vannacci nézeteivel teljesen átlagos Fidesz-KDNP-kádernek számítana, abból is a mérsékeltebbjéből, speciel ami a melegeket illeti, SemjénZsolttól bármikor hallhat az ember cifrábbat is.

Talán a Fidesz urának is eszébe jutott, hogy Marine annak idején pont ugyanígy, belülről vette át a hatalmat az apuka évtizedes pártjában, a Nemzeti Frontban. Márpedig aki az apját is kizáratta saját pártjából, amiért az ikonikus szélsőjobbos megeresztett pár homofób és idegengyűlőlő megjegyzést, az a fajkeveredésről hadováló fideszvezérrel feleannyit sem fog lacafacázni. Ha úgy alakul.”