Szerencsétlen szófordulat: Biden nemrég még arról beszélt, hogy ideje célkeresztbe tenni Trumpot
Nem öregedett jól a kijelentés.
Az Egyesült Államok történetét végigkísérik az elnökök elleni merényletek.
Nyitókép: Getty Images / Bettmann
Ahogy arról mi is beszámoltunk, magyar idő szerint vasárnap éjjel merényletkísérletet követtek el Donald Trump korábbi elnök és elnökjelölt ellen, ennek apropóján összegyűjtöttük a leghíresebb eseteket, amikor amerikai elnökök kerültek valakinek a célkeresztjébe.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem öregedett jól a kijelentés.
Az Egyesült Államok elnökei elleni merényletek, merényletkísérletek és összeesküvések végigkísérik az ország történelmét. Számos merénylet és merényletkísérlet hátterében az amerikai kormány politikájának megváltoztatására irányuló törekvés állt. Azonban nem minden merényletnek volt politikai oka, számos merénylő mentális stabilitása megkérdőjelezhető volt, néhányat pedig a bíróság is elmebetegnek ítélt.
Az első feljegyzett merénylet kísérletet 1835. január 30-án követték el, amikor Richard Lawrence kétszer is megpróbálta lelőni a Capitolium keleti oszlopcsarnokában Andrew Jacksont. A kísérlet kudarcba fulladt, amikor Lawrence mindkét pisztolya besült.
Abraham Lincoln ellen két merénylet kísérletet követtek el 1861-ben és 1864-ben.
Egy évvel később az Egyesült Államok tizenhatodik elnökét 1865. április 14-én, nagypénteken a washingtoni Ford Színházban lőtte fejbe John Wilkes Booth, ismert színész és konföderációs szimpatizáns. Az elnök másnap reggel halt bele sérüléseibe, a merénylőt pedig 12 nappal később lőtték le menekülés közben.
Lincoln után másodikként James Garfield, az ország huszadik elnöke vált merénylet áldozatává.
Garfieldot hat hónappal hivatalba lépése után gyilkolták meg, 1881. július 2-án egy washingtoni vasútállomáson, amikor éppen a New Englandbe tartó vonathoz sietett, Charles Guiteau lőtte le. Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója sikertelenül próbálta megtalálni a Garfield mellkasába fúródott golyót egy olyan készülékkel, amelyet kifejezetten az elnök számára tervezett. A merénylőt 1882-ben végezték ki.
Az ország huszonötödik elnökét Willam McKinleyt 1901. szeptember 6-án lőtték le, miután beszédet mondott a New York állambeli Buffalóban.
Éppen kezet fogott az ott lévő emberekkel, amikor egy férfi közvetlen közelről két lövést adott le a mellkasába.
Az orvosok arra számítottak, hogy McKinley felépül, de a lőtt sebek körül üszkösödés alakult ki, és végül vérmérgezésben elhunyt. A merényletet Leon F. Czolgosz ismerte be, akit mintegy egy hónappal később villamosszékben végeztek ki. McKinley elnök meggyilkolását követően a Kongresszus a titkosszolgálatot bízta meg az elnökök védelmével.
McKinleyt Theodore Roosevelt alelnök követte, az ő személyével nemsokára még foglalkozunk.
Lincoln után a legismertebb merénylet, amely számos összeesküvés elméletnek is a tárgya, a John F. Kennedy ellen elkövetett merénylet. Kennedyt 1963 novemberében Dallasban tett látogatásakor lőtte agyon egy merénylő, amikor az elnöki konvoj áthaladt Dallas belvárosában. Érdekesség, hogy
a Kennedy elleni merényletet követően iktatták be azt az eljárást, hogy az amerikai elnök sosem utazik nyitott tetejű autóban.
Órákkal a merénylet után a rendőrség letartóztatta Lee Harvey Oswaldot. Két nappal később Oswaldot a rendőrkapitányságról a megyei börtönbe vitték, amikor a dallasi éjszakai klub tulajdonosa, Jack Ruby előlépett a tömegből, és halálos lövést adott le Oswaldra.
A hivatalos magyarázatok ellenére 1966 és 2004 között folytatott felmérések folyamatosan azt mutatják, hogy a megkérdezett amerikaiak elsöprő többsége (mintegy 80 százalék) azt gyanítja, hogy Kennedy elnök meggyilkolására egy elnök elleni összeesküvés során került sor, és Oswald, ha egyáltalán tényleg ő volt a tettes, nem magányos merénylő volt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandinernek sikerült elérni egy magyar mesterlövészt, aki nem kívánta felfedni kilétét, ám vállalkozott arra, hogy a Trump elleni merényletet elemezze a merénylő szempontjából.
Ahogy említettük Theodore Roosevelt lett az elnök McKinley elleni merénylet után. Három és fél évvel a hivatalából való távozása után Theodore Roosevelt a Progresszív Párt tagjaként újraindult az 1912-es elnökválasztáson. Miközben 1912. október 14-én a wisconsini Milwaukee-ban kampányolt, John Schrank, egy New York-i kocsmáros, mellbe lőtte Rooseveltet egy 38-as kaliberű Colt pisztollyal. Rooseveltnek szerencséjére a kampánybeszédének 50 oldalas szövegét Roosevelt mellzsebében kétszer összehajtogatva, és egy fém szemüvegtok lelassította a lövedéket, megmentve ezzel az életét.
Roosevelt, mint tapasztalt vadász és anatómia szakértő, helyesen következtetett arra, hogy mivel nem köhögött vért, a lövedék nem érte el a tüdejét, és elutasította, hogy azonnal kórházba menjen.
Ezt is ajánljuk a témában
A Wall Street Journal szerint a merénylőt megölték a hatóságok.
Ehelyett megtartotta tervezett beszédét, 84 percig beszélt, és csak a beszéde után engedte, hogy kórházba szállítsák.
Az összegyűlt tömeghez intézett beszédét így kezdte: „Hölgyeim és uraim, nem tudom, hogy teljesen megértik-e, éppen most lőttek meg, de egy »szarvasbika« megöléséhez ennél több kell.” A kórházban az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy a lövedéket kevésbé veszélyes a helyén hagyni, mint megpróbálni eltávolítani, így a golyó Roosevelt testében maradt élete hátralévő részében. Mindössze két hétig lábadozott, mielőtt visszatért volna a kampánykörútra. Kitartása ellenére Roosevelt végül elvesztette újraválasztási kampányát a demokrata jelölt Woodrow Wilsonnal szemben.
A szovjet NKVD a második világháború során például azt állította, hogy felfedezett egy náci német Waffen-SS tervet Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin meggyilkolására az 1943-as teheráni konferencián. Harry S. Truman elnöksége alatt 1947-ben a Lehi cionista félkatonai szervezet állítólag több levélbombát küldött az elnöknek és a Fehér Ház magas rangú munkatársainak.
1981. március 30-án, amikor Ronald Reagan a washingtoni Hilton szállodában tartott beszéde után visszatért limuzinjához, a merényletre készülő ifj. John Hinckley hat lövést adott le felé, és eltalálta Reagant és három másik embert, köztük Reagan sajtótitkárát, James Bradyt, aki ennek következtében részben lebénult. Reagant súlyosan megsebesítette egy golyó, amely az elnöki limuzin oldaláról visszapattanva a bal hónalján találta el, eltörve egy bordáját, átszúrva a tüdejét, és súlyos belső vérzést okozva. Bár a kórházba érkezéskor „közel állt a halálhoz”, Reagant a sürgősségi osztályon stabilizálták, és április 11-én elhagyhatta a kórházat. Egy későbbi beszédében még viccelődött is az elnök a merényletkísérletre utalva, amikor egy lufi kidurrant, a megriadt tömegnek csak annyit mondott:
Nem talált!”
Hinckley-t letartóztatták és elmegyógyintézetbe zárták, miután az esküdtszék elmebetegség miatt ártatlannak találta Reagan lelövésében. 2022-ben Hinckley-t felmentették a bírósági felügyelet alól, miután egy bíró megállapította, hogy „már nem jelent veszélyt önmagára vagy másokra”.
A listát még hosszasan lehetne folytatni, mivel legalább még két tucat merénylet kísérletet tartanak számon, amelyeket amerikai elnökök, elnökjelöltek ellen követtek el. És gyakorlatilag nincs olyan amerikai elnök, aki ellen ne próbáltak meg volna merényletet elkövetni.
Ezt is ajánljuk a témában
Rálőttek Donald Trump republikánus elnökjelöltre egy szombati kampánygyűlésen. Összeszedtük, mit lehet tudni eddig a merényletről.
***