A magyar konzervatív politika jó példája a kereszténység és a hazaszeretet megvédelmezésének – mexikóiakat kérdeztünk

Fotó: MTI/AP/Fernando Llano

Az Alapjogokért Központ szervezésében Magyarországon járt a Patria Unida (Egységes Haza) konzervatív mexikói agytröszt két képviselője, Alicia Galván López és F. Humberto López Vega. Őket kérdeztük Mexikóról, Latin-Amerikáról s arról, miért vagyunk nekik érdekesek. 

Miért választott Mexikó balos feminista elnököt?

F. Humberto López Vega: Az elmúlt hat évben Andrés Manuel López Obrador volt az elnök, pártja pedig a meglehetősen autoriter párt. A párt a mexikói valóság miatt került hatalomra. Két meghatározó tényező van Mexikóban: a korrupció és a szegénység. Sok már bajunk is van, de ez a két legnagyobb. Obrador értette ezt, ezért került hatalomra 2018-ban. Utódja a baloldali feminista Claudia Sheinbaum Pardo, aki október elsején lép hivatalba. Ez az autoriter párt pedig a mexikói valóság miatt kerül hatalomra. 

Sok más problémánk is van, de ez két nagy probléma. És a tényleges elnök, akit 2018-ban választanak meg, megérti ezt. Az ő narratívájában a jó fiúk a média és a szegények, a rossz fiúk a konzervatívok és a politikusok, valamint a korrupció, ami Mexikót uralta az előző száz évben. De amint hatalomra került, megpróbálta lerombolni a demokráciát. A biztonságra hivatkozva próbálta militarizálni a közvéleményt. Olyan feladatokat adott hadseregnek, amelyek nem oda tartoztak: például a vámkezelést és a bevándorlást. 

Alicia Galván López: Mitől maradt hatalomban ez a párt a mostani választáson? Ennek négy oka van. Az első az, hogy a 128 millió lakosú Mexikóban 50 millió szegény él. Az elnök pedig több mint 30 millió embernek ígért jólétet, azaz bizonyos értelemben megveszi ezeket a szavazatokat. Emellett mozgósította a szervezett bűnözést: egyes városokban megfenyegették az embereket, hogy ha nem szavaznak az elnök pártjára, megölik őket vagy más valami fog velük történni. Aztán az elnök megértette, hogy ez nem csak egy párt, aminek van pár ötlete, hanem egy társadalmi mozgalom. A társadalom pedig megvette az ötleteit. Azonban a negyedik pont, hogy nincs más választás, mert az ellenzék ugyanezt képviseli. Mindenki a woke-ot és az LMBTQ-elképzeléseket képviseli. A konzervatívoknak nincs szavuk.

A mexikói politikát az Intézményes Forradalmi Párt uralja több mint száz éve, bár most épp nem ő van hatalmon, de az elnök mozgalma is arról szakadt le. Hogyan értékeljük a PRI hosszú dominanciáját?

López Vega: A PRI megértette, hogy hosszú távon nem lehet hatalmat egyszemélyes diktatúrára építeni, mivel ha az illető meghal, kitör a hatalmi harc. A PRI egy intézmény, ami a maga módján meglehetősen jól működik. Hetven évet kormányozták Mexikót, csak 2000-ben sikerült leváltani őket, ez volt a jobboldali Nemzeti Akciópárt (PAN), ami két elnököt adott az országnak. De a PAN-nak nem volt elég embere, hogy egy ekkora országot elkormányozzon. És idővel a párt konzervatív, keresztény pártból egy pragmatikus párttá vált. López Obrador büszke rá, hogy alig járt külföldön, viszont mindenfelé kampányolt az országban. Félrevezetett rengeteg mexikóit, aztán elkezdte rombolni a demokráciát.

És mi az önök intézmények, a Patria Unidának a szerepe?

Galván López: Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy agytrösztöt, hogy elindítsunk egy konzervatív mozgalmat kulturálisan, de politikailag is. Azon dolgozunk, hogy a helyi politikusokat konzervatív ötletekkel kiképezzük és konzervatív közpolitikát alakítsunk ki. Az első lépés a helyi szint. Hisszük, hogy Mexikó megváltoztatásának legjobb módja a szabadság védelme, a család védelme, az élet védelme, a gazdaság védelme. Jelenleg tehát azon dolgozunk, hogy segítsük a hozzánk hasonlóan gondolkodó helyi politikusokat a közpolitikai javaslatainkkal és törvényjavaslatokkal. Pártot Mexikóban csak az elnökválasztások utáni évben lehet alapítani, ami 2025 vagy 2031. Nagyon nehéz pártot csinálni Mexikóban, így inkább most a helyi politikusokra koncentrálunk. Nagyon fontos témánk a szülői jogok kérdése, hogy nekik kell dönteniük gyermekük oktatása felől. Úgyszintén szeretnénk konzervatív gazdasági javaslatokkal élni; olyannal, ami nem is csak kapitalista, de nem is szocialista, hanem az emberi méltóságra épít, mint az európai kereszténydemokrata hagyomány. Szükség van szolidaritásra, de az államnak kisebb szerepet szánunk a magáncégek világában.

Milyen az egyház helyzete Mexikóban, és az állam–egyház-viszony?

López Vega: Történelmi okokból az egyház csendes a politikai ügyekben. De az utóbbi években azt láttuk, hogy az egyház egyre bátrabb, a püspökök szavazásra biztatnak, és véleményt mondanak, rámutatva, hogy a szocialista-kommunista kormányzat veszélyt jelent a társadalomra. És 

 Arra szólítanak fel, hogy azokra szavazzunk, akik a legközelebb állnak a keresztény értékekhez. Mexikónak hatvan évig nem voltak diplomáciai kapcsolatai a Vatikánnal, amelyek 1993-ban álltak helyre. Azóta lépésről lépésre haladunk. Szóval az egyház egyre bátrabb, és ebben támogatnunk kell. Már csak azért is, mert Mexikó az egyik legveszélyesebb ország a világon a papokra nézve. A papokra és újságírókra nézve is, mindkettő a drogkartellek miatt. A papok régebben gyakran kénytelen-kelletlen támogatták a drogkartelleket, áldásukat adták, ilyesmik. Ez változik, s ez veszélyes rájuk nézve.

Mi a helyzet a drogkartell-ellenes háborúval?

Galván López: Felipe Calderón kezdte a szervezett bűnözés elleni háborút, de nem csinálta jól. Azt tovább kellett volna vinnie a következő elnököknek, de nem ez történt, a háború négy évig tartott, aztán Enrique Peña Nieto feladta ezt, megpróbált újra lepaktálni a szervezett bűnözéssel. 

A drogkartelleknek szinte nagyobb hatalmuk van, mint a kormányoknak. A latin-amerikai diktatúrákat többnyire a drogkartellek pénzelik, ezt kell megértenünk. És akkor elkérkezünk 2021-ig, amikor a kartellek rájöttek, hogy nem kell nekik politikusokat pénzelni, hiszen maguk is válhatnak politkussá, kitermelhetnek politikust. Van olyan kormányzó, aki a Golf-kartellhez kötődik. De Mexikó területének 80 százalékát uralják a drogkartellek.

Magyarország az illegális bevándorlás nagy ellenzője. Ahogy az amerikai konzervatívok is, éppen a mexikói határon át zajló, drogkartellek által szervezett illegális bevándorlás miatt. Mi az önök álláspontja ebben?

López Vega: Az eddigi és az új mexikói elnök is a nyitott határok híve. Az amerikai-mexikói határon való illegális átjárás olyasmi, amit a mexikói kormányok aduászként használnak Amerikával szemben, magyarán ez tárgyalási alap, zsarolási potenciál. Ha Amerika nem segít, kinyitják a határokat. De ami a legnagyobb bajunk, az nem az amerikai határ. Mexikó ugyanis nem csak kibocsátó ország, hanem célország is, és rengetegen jönnek ide illegális bevándorlók, főleg a Közel-Keletről. Ez még nem nagy probléma, de ha így folytatódik, hamarosan az lesz. A közel-keletiek Venezuelában szereznek dokumentumokat, miszerint venezuelaiak, és így jutnak Mexikóba, majd az Egyesült Államokba. A migrációs kérdés egyre nagyobb politikai kérdés.

Milyen volt a kapcsolat Trumppal és Bidennel?

Galván López: Szerintem Trumppal jó, mert tisztelték. Biden elvesztette az elnöki hatalmat, és a mexikói kormány használni kezdte az amerikai elnököt. Ott volt a mexikóvárosi katonai parádén az orosz, a kínai, a venezuelai, a kubai, a nicaraguai hadsereg. Csak az amerikai nem volt ott, nem hívták meg. Aztán a kormányzó párt, az AMLO konferenciát szervezett a migrációról, amire csak az Egyesült Államokat nem hívta meg. Aztán a mexikói elnök más latin-amerikai vezetőkkel fotózkodott, és amikor Washington tiltakozott, akkor egy a társaság azt mondta, hogy három dolgot kérnek az Egyesült Államoktól: pénzt, valamint a kubai és a venezuelai szankciók felszámolását. Ha mindezt nem lépi meg Washington, akkor nem segítenek az illegális migráció felszámolásában.

Jelenleg a legtöbb latin-amerikai országnak radikális baloldali kormánya van. Ez hogy változtatható meg?

López Vega:  A latin-amerikai baloldalt a Sao Paulo Fórum és a Puebla Csoport fogja össze. Ha valami történik Mexikóban, Venezuelában, Kolumbiában, Brazíliában, megy a segítség. A konzervatív mozgalomban egyedül vagyunk. Nincsenek ilyen kapcsolataink.. Ezért hisszük, hogy az Alapjogokért Központ madridi irodája nagyszerű kezdeményezés! Sok Dávid el tud pusztítani egy Góliátot! Kiváló az együttműködés, jól jön a tapasztalatcsere!

Miért érdekes önöknek Magyarország?

Galván López: Magyarország kommunista diktatúrában élt, és két évtizedre rá beköszöntött egy folyamatos konzervatív kormányzás. A konzervatívok problémája néha az, hogy egyik napról a másikra akarnak mindent megváltoztatni. Valójában hosszú távú projektben kell gondolkodni. Az önök családpolitikája nagyon jó példa lehet számunkra a szegénység felszámolásához. Emellett a magyar konzervatív politika jó példája a kereszténység és a hazaszeretet megvédelmezésének is. Az Egyesült Államokból hozzánk is bejött a woke baromság, keveredve a kommunizmussal. Szóval Magyarországot fel lehet mutatni, hogy ha az emberi méltóságra, családra, gazdaságra helyezed a hangsúlyt, akkor jó eredményeket érhetsz el. Az Isten, család, haza hármasa köré kell építkeznünk! És önök erre az élő példa, hogy lehet jól csinálni, és tartósan elnyerni vele az emberek támogatását!