Feminista, abortuszpárti, radikális baloldali elnökasszonyt választott magának Mexikó.
Fotó: DANIEL CARDENAS / ANADOLU VIA AFP
Miközben kontinensünk az európai parlamenti választásra koncentrált, az óceán túloldalán is nagy jelentőségű voksolást tartottak június 2-án. A 130 milliós országban egyszerre tartottak parlamenti, önkormányzati és elnökválasztásokat – a győztes pedig a helyi baloldal vonalas jelöltje, Claudia Sheinbaum lett.
Sheinbaum lesz az első női elnöke a közép-amerikai óriásországnak.
A politikus 1962-ben született Mexikóvárosban, szülei litván és bolgár eredetű, kivándorló zsidó családokból származtak. Édesapja vegyészmérnök, édesanyja biológus volt, ő maga fizikát hallgatott, majd mérnökként végzett, az energiával mint szakterülettel. Tudományos pályafutása mellett korán elkezdett politizálni. Ifjúkorában egyes források szerint szimpatizált a kolumbiai M19 gerillamozgalommal, majd maga is baloldali mozgalmár lett a Demokratikus Forradalom Pártjának ifjúsági elődszervezetében. Politikai pályafutását az elmúlt években a közel 10 milliós főváros, Mexikóváros polgármesteri székében folytatta, amely aztán megfelelő ugródeszka volt számára az elnöki aspirációkhoz is.
Claudia Sheinbaum ma Mexikó vezető baloldali pártjában, a MORENA-ban (Nemzeti Újjászületés Mozgalmában) politizál, amely a Mexikót egy évszázada uraló Intézményesített Forradalom Pártjának fő ellenfeleként épült fel, s amely 2018 óta vezeti az országot.
És a baloldali vezetés folytatódik a napokban tartott választás után is. Mivel
Mexikóban az alkotmány szerint egy megválasztott elnök csak egyetlen hatéves ciklusig lehet hatalomban,
és egyszer sem újrázhat, a baloldalt 2018-ban sikerre vezető Andrés Manuel López Obradornak is távoznia kellett a hatalomból. A mexikói értelemben vett politikai sikerek egyik fő mércéje, hogy egy aktuális elnök mennyire tudja felépíteni és választási győzelemhez segíteni kiválasztott utódját.
Az Intézményesített Forradalom Pártjának sok évtizeden keresztül sikerült ez a mutatvány, a modern politikatörténet egyik legsikeresebb modelljét felépítve – a 2018-as súlyos bukásukig bezárólag, amióta csak kis pártként botorkálnak tovább.
Ezt is ajánljuk a témában
Működhet akár egy évszázadig is egy centrális hatalmi tér? Mexikó példája azt mutatja: igen. Hogyan alakult ki és hogyan tudták fenntartani az Intézményes Forradalmi Párt hatalmát Mexikóban több emberöltőn keresztül? Videós riportunk.
Most viszont a baloldal van helyzetben: López Obrador után nagy sikert ért el a napokban lezajlott választásokon a MORENA és új vezetője, Claudia Sheinbaum.
Az elnökválasztást elsöprő fölénnyel, a szavazatok majdnem 60 százalékával nyerte meg Sheinbaum,
a voksok 27 százalékát begyűjtő konzervatív jelölttel, Xóchitl Gálvezzel szemben.
Mexikó százmilliós választópolgári népessége úgy választotta meg nagy többséggel Sheinbaumot, hogy a politikus nem rejti véka alá radikális nézeteit: az abortusz liberalizációja mellett áll, a genderegyenlőség és újhullámos feminizmus harcos képviselője, ahogy az LMBT-jogok bővítése mellett is kiáll – ebbéli ténykedése során például „gendersemleges” iskolai egyenruhákat szorgalmazott.
2022-ben Sheinbaum volt az első mexikóvárosi polgármester, aki részt vett a főváros pride-menetén.
Identitáspolitikai radikalizmusa mellett latin-amerikai baloldaliként természetesen felszólalt a kapitalista-neoliberális gazdasági politikák ellen, több jólétet és több egyenlőséget ígért a választóknak. A környezetvédelmi és klímaváltozás elleni politika híve is egyúttal. A gazdasági élet főszereplői a választás óta aggódnak amiatt, hogy a hatalmas többséget szerző baloldal az új elnökkel egyetemben radikálisabb döntéseket hozhat a gazdaságpolitika terén.
A mexikóiak számára még húsba vágóbb problémák is sorakoznak majd Sheinbaum előtt: mit tesz majd a folytatódó, maffiákhoz is kapcsolódó, durva erőszakhullámmal, a Mexikót is súlyosan érintő latin-amerikai migrációval – és milyen kapcsolatokat folytat majd a Mexikó mozgásterét és lehetőségeit nagyban meghatározó, szomszédos nagy testvérrel, az Egyesült Államokkal. Különösen, ha Donald Trump és a republikánusok kerülnek vissza a főhatalomba Washingtonban. Mexikó mindenesetre vörösbe öltözve éli majd tovább a most következő éveit.
Az elemző szerint a Tisza Párt vezetését mutató közvélemény-kutatások az ellenzéki tábor reményének fenntartására szolgálnak.
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
Ki vezet valójában a közvéleménykutatások alapján? Milyen hibákat követ el a Tisza Párt vezetője? Mit szólnak Menczer Tamás és Magyar Péter csörtéjéhez? Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője értékelte az év politikai eseményeit.
Az elnökség, mint 2011-ben, most is kiválóan teljesített, de csak zárt ajtók mögött kapott bárminemű elismerést, pedig számos, a legfelső politikai szinten elért eredménnyel büszkélkedhet.
Megfogalmazták választási programjaikat, üzeneteiket a migrációellenességtől a szupergazdagok megadóztatásáig.
Láng Balázs egy belső csoportban hívta fel arra a figyelmet, hogy „borzalmas arcoknak is otthona lett a Tisza.”
Az ukránok a fronttól több mint ezer kilométerre csaptak le.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
