Venezuelában és Nicaraguában egyenesen baloldali diktatúra van, utóbbi országban a sandinisták az egyházat is üldözik. Jobboldali diktatúra sehol nincs a kontinensen. Körképünk.
Elnököt választ Argentína: az október 22-ei első fordulóban a hivatalban lévő peronista, baloldali populista kormány jelöltje, valamint egy libertárius nézeteiről ismert unortodox professzor jutott tovább, akinek szövetségesei a woke ideológia és az abortusz liberalizációja ellen is küzdenek.
1946-ban lépett először hivatalba Juan Perón, s azóta leginkább az ő ideológiája határozza meg Argentína politikai életét: tizenhárom elnökválasztásból tízet peronisták nyertek. A peronizmus egy sajátosan argentin politikai ideológia, amelyet követői haladónak tartanak, de a paternalista, jóléti szociális intézkedéseket konzervatív elemekkel és nagy fokú pragmatizmussal keveri. Sokan egyfajta harmadik útnak tekintik. A peronizmus az új évezredben balra tolódott, főleg Néstor Kirchner és felesége, Cristina Fernández de Kirchner elnöksége alatt, akik támogatták a feminizmust és az lmbtq-törekvéseket. Ez a kirchneri peronizmus a középjobb Mauricio Macri 2015 és 2019 közötti elnökségét leszámítva 2005 óta van uralmon, jelenleg Alberto Fernández vezetésével. A peronizmust a legerősebben az általa vezetett Igazságosság Párt (PJ) képviseli.
A kontinens nagy részét a baloldal vezeti, Venezuelában és Nicaraguában pedig egyenesen baloldali diktatúra van”
A 46 milliós Argentína ma újra mély gazdasági válságban vergődik: a költségvetési hiány 100 százalék felett van. Az infláció 2022 októberében88 százalék, ez év szeptemberében pedig már 138 százalék felett volt. A peso leértékelődésével a szegények aránya 35 százalék fölé került. A koronavírus-járvány alatt botrány lett a „VIP-oltásokból”, azaz hogy a befolyásos emberek előbb jutottak vakcinához, amiért Fernández ki is rúgta az egészségügyi minisztert. A túl sok pénz nyomtatása, a rossz gazdasági beavatkozások, az adóemelések és a hatóságilag befagyasztott árak nemhogy javítottak volna a helyzeten, még rontottak is. A peronistákat és kirchneristákat tömörítő Mindenki Frontja (FdT) kormányzó pártkoalíció elvesztette a 2021-es félidős választást az Együtt a Változásért (JxC) pártszövetséggel szemben. Az elnöki ciklus felénél tartott voksoláson az alsóház felét és a felsőház harmadát választják újra. Az idei államfőválasztás előzménye még, hogy a múlt év végén a bíróság hat év börtönre ítélte Cristina Fernández de Kirchnert az állam kárára elkövetett csalásért.
A két legesélyesebb induló közül az egyik a peronista vonalat továbbvivő, középbalos Sergio Massa, Cristina Fernández de Kirchner egykori minisztere. 2015-ben már indult az elnökválasztáson, 21 százalékkal harmadik lett. Pártja, a Megújulási Front (FR) a JP-t is magába foglaló FdT-utód, az Unió a Hazáért (UP) szövetség tagja. Massa célja „a 21. század peronizmusának felépítése”.
A másik jelölt egy anarchokapitalista fenegyerek, Javier Milei közgazdászprofesszor. Libertárius Pártja (PL) az Előretör a Szabadság nevű jobboldali szövetség része. Programja szerint adót és bürokráciát csökkentene, megszüntetné az állam gazdasági beavatkozását, a legtöbb jóléti támogatást, bevezetné a peso helyett a dollárt, és még a központi bankot is felszámolná. Azaz kemény neoliberális, egyben USA-barát politikát csinálna. Milei társadalmi kérdésekben liberális, de jobboldali-konzervatív szövetségesei jobbra tolták, ezért a woke ideológiával és az abortusz liberalizációjával való szembenállás is téma a pártban. Jellemző, hogy a hagyományos konzervatív szempontból liberálisnak számító politikust a The Economist 2022 novemberében szélsőjobboldalinak nevezte. Ez a címkézés nyilvánvalóan gazdasági alapú, és az angolszász világ felfogását tükrözi.
A kampányt egyrészt a gazdaság, másrészt a közbiztonság kérdése uralta, ugyanis a kirchnerizmus idején mindkét téren jelentős romlás volt tapasztalható. 2021-ben Argentína feljutott a huszadik helyre a világ legveszélyesebb országainak listáján – nem meglepő módon az első helyet is dél-amerikai ország foglalja el: Venezuela.
Ecuadorban három politikust, köztük az egyik elnökjelöltet gyilkolták meg drogbandák”
A közvélemény-kutatások vegyes eredményt hoztak. Az október 22-ei első fordulóban a 35 millió választásra jogosult állampolgár 77 százaléka, 27 millió fő vett részt, és legnagyobb részük, 36,7 százalékuk a válságot összehozó baloldali kormány jelöltjére voksolt, Milei 30 százalékot szerzett. A második fordulóban a fő kérdés az, hogy a többi jelölt támogatói ki mögé állnak be. A 24 százalékot elérő harmadik helyezett, a jobbközép-kereszténydemokrata Patricia Bullrich például arra kérte választóit, hogy Javier Mileit támogassák. Lehetséges azonban, hogy ez a választói tömb megoszlik majd. Ez november 19-én fog kiderülni.
Nem sokkal korábban egy másik dél-amerikai országban, Ecuadorban is elnökválasztást tartottak – botrányos körülmények között. Három hét alatt ugyanis három politikust, köztük az egyik elnökjelöltet gyilkolták meg drogbandák. A kábítószer-kereskedelem és a kartellek az előző években erősödtek meg, ezek valószínűleg a nagy mexikói és kolumbiai szervezetek helyi képviseletei – korábban inkább utóbbi két ország volt ismert a kartellekről.
Argentínában a költségvetési hiány 100 százalék, az infláció szeptemberben 138 százalék felett volt”
Augusztus 20-án előre hozott elnök- és parlamenti választást tartottak, az elnökválasztás második fordulóját október 15-én rendezték. Guillermo Lasso eddigi államfő két évtized után az első konzervatív elnök volt Ecuador élén, és jelentős gazdaságpolitikai változásokat ért el. A klasszikus liberális gazdaságpolitikát preferálta, de a koronavírus-járvány alatt a gazdagokra kivetett magas adókból származó bevételből igyekezett enyhíteni az ország gondjait. 2022–23-ban azonban visszaesett a népszerűsége, tüntetések voltak ellene. Indulhatott volna a második ciklusáért, ám nem állt rajthoz, sőt bevetette a muerte cruzada eljárást, ami az elnök lemondatása és a parlament feloszlatása, így előre hozott választás következett. Nyolc jelölt pályázott a székére, s a győztes a banániparból érkező üzletember, a centrista-középjobb irányultságú, 35 éves Daniel Noboa lett.
A polgárháborús időszakból az évek során kilábaló és fejlődő Kolumbiában 2022 végén tartottak elnökválasztást, s a jobbközép Iván Duquét a baloldali Gustavo Petróra váltották a választók. A másik jelölt, a korrupcióellenes platformon induló Rodolfo Hernández Suárez 47 százalékos támogatást tudhatott maga mögött, tehát szoros volt a verseny.
A 2022 novemberét megelőző négy évben Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Guatemalában, Kolumbiában, Peruban és Mexikóban is baloldali hatalomátvétel volt. A legnagyobb dél-amerikai országban a tavaly októberi választás eredményeként a Munkáspárt jelöltjeként induló Luiz Inácio Lula da Silva korábbi elnök váltotta a jobboldali Jair Bolsonarot. Chilében 2022 tavasza óta a szélsőbaloldali, egyébként délszláv származású, metálrajongó, tetovált Gabriel Boric az elnök, akinek a világ legprogresszívebbnek szánt, legbalosabb alkotmánytervezetét leszavazta a nép – igaz, most decemberben új alkotmánytervről kell szavazni. Guatemalában ez év júniusában tartottak választást, melyen az országot 1945-től 1951-ig a Forradalmi Akciópárt színeiben irányító elnök fia, a Montevideóban születő, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen diplomázó Bernardo Arévalo nyert egy volt first ladyvel, a jobbközép Sandra Torresszel szemben.
Paraguayban áprilisban volt voksolás – ez az ország a jobboldal latin-amerikai bástyája maradt. Itt Mario Abdo Benítezt Santiago Peña váltotta az elnöki székben, ami azt jelenti, hogy folytatódik a jobboldali Nemzeti Republikánus Szövetség – Vörös Párt (ANR-PC) uralma. A névnek semmi köze a marxizmushoz, a formáció értékrendje nemzeti-konzervatív, gazdaságpolitikája liberális. Az utóbbi hetvenhat évben csak a 2008–2013-as időszakban nem volt hatalmon. Peña már 2017-ben is indult az elnökségért a pártján belül – az ANR-PC domináns helyzetéből adódóan a politikai versenyek jelentős része a szervezeten belül dől el. Akkor alulmaradt Benítezszel szemben a jelöltségért folyó harcban, most viszont utódja lesz az elnöki székben. A kampány főként a gazdasági helyzetről és a korrupcióról szólt, de miután 2022 májusában kolumbiai nászútján meggyilkolták Marcelo Pecci ügyészt, a droghelyzet is témává vált. Paraguay ugyanis jelentős marihuánaexportőr. Érdekes szempont, hogy Santiago Peña Tajvannal kíván jó kapcsolatokat fenntartani, kihívója, a második helyen befutó, baloldali Efraín Alegre lecserélte volna Tajvant Kínára.
A spanyol baloldali El País napilap azt írja, hogy a Világbank 2 százalékos növekedést várt Latin-Amerikától 2023-ra, amit elsősorban két ország, Mexikó és Brazília teljesítménye ad. Az amerikai Fitch hitelminősítő és a spanyol FocusEconomics gazdaságelemző társaság szerint nagy gátja a gazdasági növekedésnek a politikai turbulencia, instabilitás – bár, tehetjük hozzá, a térség egy jelentős részében a politika pont hogy kiszámítható. Igaz, Brazíliában Lula da Silvának és tíz hónapos kormányának folyamatosan esik a támogatottsága: augusztusban még 60 százalékos volt az elégedettség, októberben már csak 42 százalékos. És minden más mutatót tekintve is csökkent Lula népszerűsége, mégpedig a gazdasági bajok miatt.
A kontinens nagy részét tehát a baloldal vezeti, Venezuelában és Nicaraguában pedig egyenesen baloldali diktatúra van, utóbbi országban a sandinisták az egyházat is üldözik. Jobboldali diktatúra nincs a kontinensen. A latin-amerikai baloldalt a spanyollal összekötő São Paulo-i Fórum, amely a drogkartellekkel sincs rosszban, befolyásos koordináló háttérszervezet lett.
Az utóbbi hetekben minden szem Magyarországra szegeződött: a Gyulai István Memorialon ismét világcsúcsot javított rúdugrásban a svéd Armand Duplantis, a kalapácsvető Halász Bence pedig döbbenetes egyéni rekorddal győzte le az olimpiai címvédőt. Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével értékeltünk.
Érdekes képet mutat, ha megnézzük, hogy az egyes európai parlamenti frakcióval rendelkező pártcsoport tagpártjai, hogyan is állnak jelenleg.
Az alapvetően férfiak által dominált sport a nőket is rabul ejtheti: Kis-Szölgyémi Luca most, húszévesen a legjobb női kormányos lett. Személyes beszámoló következik tőle.
Sovány vigasz, hogy az Európai Unió tagállamai közül Portugália nem sokkal előz meg minket, Horvátország, Görögország és Bulgária pedig még nálunk is borúlátóbb.
A cég döntése súlyosan érinti a régiót.
A Ryanairről is beszélt a vezérigazgató.
Az amerikai kisváros rövid időre Gotham Cityvé változott.
A kárpátaljai Rosinec Máriának meghalt a fia a fronton és most egyedül neveli az unokáit. Szerkesztőségünk adománygyűjtést szervezett nekik. Riportunk.
