Visszahoznák a kötelező sorkatonaságot Európa háborúpárti vezetői

Nyitókép: GettyImages

Futótűzként terjed az európai sajtóban Manfred Weber terve a kötelező európai sorkatonai szolgálatról, amely belátható időn belül napirendre kerülhet az Európai Parlamentben (EP), mégpedig a június 9-i választások után felálló új testületben – írja a Magyar Nemzet, amely összegyűjtötte, mit kell tudni európai néppárti elnök, valamint más háborúpárti, nyugat-európai vezető politikusok őrült ötletéről.

Mint írják, 

Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, amely bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

A térségben egyébként az orosz–ukrán konfliktus nyomán merült fel az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.

Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva. Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. A hadsereg weboldalán található tájékoztatás szerint 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak.

Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük. Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, amelyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is.

Görögországban 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó. Ausztriában minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett. 

Fonay Tamás a Magyar-Német Intézet kutatója szerint ugyanakkor csak idő kérdése a sorkatonaság bevezetése Németországban is. 

Norvégiában 2015-ben, valamint Svédországban 2017-ben már sor került erre a lépésre.

A Magyar Nemzet cikke szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború eszkalálódni fog, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök február végén elsők közt jelentette be, „mindent megtesznek annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Hozzátette, a nyugati csapatok Ukrajnába küldését is lehetségesnek tartja – egy ilyen lépés viszont egyértelműen súlyos katasztrófát, a harmadik világháború kirobbanását jelentené. A francia elnök pár napja óva intett attól is, hogy Európa felhagyjon Ukrajna katonai támogatásával.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök március végén pedig már azt hangoztatta, egy új korszak küszöbén vagyunk. „Ez a háború előtti időszak” – fogalmazott.

Ahogy Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója korábban a Magyar Nemzetnek elmondta: az amerikaiak átadták az európaiaknak az ukrajnai háború finanszírozását és támogatását. Mint rámutatott, 

Két év múlva, ha még akkor is tart háború, már nem lesz utánpótlás, így már most el kell kezdeni a sorkötelezettséget visszaállítani, hogy ha elfogynak az ukránok és elfogynak a hivatásos profi NATO-katonák, akkor is legyen európai utánpótlás az ukrán frontra – jegyezte meg Kiszelly Zoltán.