Tovább folytatódik Tusk és Kaczynski versengése Lengyelországért

Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto via AFP

Lengyelországban is megszületett a vasárnapi EP-választás végeredménye. A végleges adatok szerint 

míg tőlük alig lemaradva, 36,2 százaléknyi vokssal a második helyen végzett a Jaroslaw Kaczysnki-féle Jog és Igazságosság.

Tuskék ezzel 21 képviselőt küldhetnek az Európai Néppártba, míg a Jog és Igazságosság 20 képviselőjével szállhat be a jobboldali pártcsalád újraszervezésébe. A Jog és Igazságosság egyébként öt képviselővel kevesebbet küldhet az EP-be, mint eddig.

Kaczynskiékhoz képest a tőlük jobbra álló, ellenzéki Konföderáció erősödött, ők 6 képviselővel robbantak be az EP-be, a szavazatok 12 százalékával harmadikként befutva az EP-választáson. Úgy tűnik, az év végén megalakult új, Tusk-féle koalíciós kormányzás ellenzése egyelőre nem a fogást nem találó Jog és Igazságosságnak, hanem a radikálisabb vetélytársnak, a Konföderációnak sikerül jobban.

Az Európai Parlamentbe rajtuk kívül még Tusk két kisebb kormányzati koalíciós partnere, a centrista Harmadik Út (6,9 százalék, 3 képviselő), valamint a Baloldal (Lewica; 6,3 százalék, 3 képviselő) jutott be – előlük elvitte a show-t és elvette a levegőt a miniszterelnök pártja.

Az igazság az, hogy az egyébként felfokozott érzelmekkel teli lengyel politikában ez az EP-választás nem annyira mozgatta meg a lengyel választókat: a részvételi arány alig 40 százalékos volt, ami a legalacsonyabb szám a 2014 óta rendezett választásokon.

Még a tavalyi parlamenti választást is Kaczynskiék nyerték, csak Donald Tusk összeállt két koalíciós partnerrel, így többséget szerezve a parlamentben.

Ahogy a választások előtt írtuk, a kampány során Donald Tusk lényegében azt üzente a választópolgároknak: menjenek szavazni, ha nem akarnak háborút. Tusk csapata a biztonság fontosságát és az orosz agresszió veszélyét tették meg fő kampánytémának. Mivel a lengyelek tudvalevőleg egy emberként állnak szemben a történelmi ellenségnek és Lengyelország többszöri sírásójának számító oroszokkal, egyik fél se tudja komolyan oroszbarátsággal megvádolni a másikat – bár magyar szemmel néha nehezen érthető logikával próbálkoztak azért ezzel is. A kitartóan ukránbarát lengyel társadalmat pedig a háború harmadik évében már próbára tette és teszi az ukrán menekültek további támogatása és eltartása, és ennek kapcsán már egyre többen gondolnák át az ukrán menekültekkel kapcsolatos eddigi politikákat. A PiS ezekben a témákban is próbált fogást találni az EU-barát Tusk-kormányzaton – az eredmények alapján nem túl sok sikerrel.

Donald Tusk most, az EP-választás után elégedetten nyilatkozott az eredmények láttán. „Nagy elégedettséggel látom, hogy nem vesztegettük el ezeket a nehéz hónapokat... Nem állhatunk meg ebben a menetelésben. Megígérem, nem fogunk megállni. Lengyelország megmutatta, hogy nálunk a demokrácia győz. Kitartásotoknak köszönhetően Lengyelország vezetőként lép fel az EU-ban” – fogalmazott a miniszterelnök.

Jaroslaw Kaczynski kevésbé volt ünnepi hangulatban. 

 – idézi őt a Notes from Poland.

Nyeregben érzi magát viszont a Konföderáció. Krzysztof Bosak, a párt egyik vezetője kijelentette: mennek Brüsszelbe, hogy elutasítsák az EU migrációs paktumát és Ukrajna felvételét az Unióba. Egy másik politikusuk, Krzysztof Mulawa pedig megüzente: „Ursula von der Leyen, megyünk érted”. Szerinte Von der Leyen öt éve elnyomja a lengyeleket, és csak a német érdekeket nézi.

Az EP-választás tehát Lengyelországban is lezajlott: Tusk pártszövetsége tíz év után először tudott első helyen végezni, bejutott az EP-be két kormányzati szövetségese is. A parlamenti választás óta eltelt hónapokban tehát a Jog és Igazságosság nem tudott gyors és végzetes ütést bevinni esküdt ellenfelének, 

és azt, miként tudják a jövőben ismét megszólítani a lengyel társadalom többségét.