Magyarország fizethet, mint a katonatiszt – már ha eleget kíván tenni az Európai Unió Bírósága súlyos ítéletének

Nyitóképen: Migránsok tábora a magyar határkerítés szerbiai oldalán 2016-ban. Fotó: AFP / Segesvári Csaba 

Az európai parlamenti választás után alig néhány nappal súlyos ítéletet hirdetett az Európai Unió Bírósága Magyarországgal szemben. A luxembourgi székhelyű testület a menekült­politika ügyében hozott döntésével arra kötelezte hazánkat, hogy fizessen 200 millió eurónyi (80 milliárd forintnyi) átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára további napi 1 millió eurós (400 millió forintos) kényszerítő bírságot. Mindezt amiatt, mert a bíróság szerint Magyar­ország nem teljesítette egyik korábbi ítéletét.

A történet kezdete, mint oly sok minden a mai európai politikában, a kilenc évvel ezelőtt kirobbanó migrációs válsághoz vezet vissza. Az Európai Unió déli határain fekvő országok lehetetlen dilemmába kerültek, amikor a határok jogos nemzeti védelmét és EU-s szerződések alapján is kötelező megvédését akarták megszervezni, hiszen az egy ponton a nemzetközi humanitárius jogba ütközhet. Hazánk keményvonalas politikát választott ahhoz, hogy a nemzeti szuverenitást megőrizve továbbra is ellenőrizni tudja, ki lép be az ország és ezzel az unió területére, s hogy az illegális migrációs hullámokat feltartóztassa. Ennek egyik eszköze lett a déli határkerítés biztonsági rendszere, a másik pedig a határon felhúzott tranzitzóna az elfogott illegális migránsok elhelyezésére. Nemzetközi emberi jogi aktivisták, szervezetek és végül maga az Európai Unió Bírósága is kritizálta a magyar tranzitzónákat, aztán négy éve, 2020 tavaszán bezárták őket. Ettől kezdve a Magyarországra igyekvő migránsok a külföldi (például a balkáni országokban lévő) nagykövetségeken nyújthatják be menedékkérelmüket – addig pedig értelemszerűen sem Magyarországon, sem a határsávunkban nem tartózkodhatnak.

A történteknek azonban hosszú lett az árnyéka, és most, négy évvel később is ezzel kapcsolatban hozott ítéletet az uniós bíróság. Még 2020 decemberében úgy találta, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az EU-s jog szabályait többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Később az Euró­pai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket már az ítélet kihirdetése előtt bezárt), s újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő pénzügyi szankciók kiszabására.

A bíróság a mostani ítéletében úgy értékelte e helyzetet, hogy Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés tekintetében, az e védelmet kérelmező személyek ahhoz való joga tekintetében, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarországon maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása tekintetében. Az ítéletben súlyos kritikákat fogalmaztak meg: „Márpedig e tagállam ezáltal a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. E magatartás jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét, ami rendkívül súlyosan érinti mind a magánérdekeket, és többek között a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit, mind pedig a közérdeket.” A bíróság úgy ítélte meg, hogy Magyarország magatartása „súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét, és e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”. Ennek számszerűsíthető következménye lett a 200 millió plusz napi 1 millió eurós büntetéscunami. Az ítélet jogerős, az Európai Bizottság szóvivője pedig azt közölte, hogy rövidesen felveszik a kapcsolatot a magyar kormánnyal az ítélet végrehajtásáról.

„Megvédjük Európát, ezek közben hátba lőnek bennünket” – kommentálta a bíróság döntését Orbán Viktor. A miniszterelnök kemény szavakkal ítélte el a luxembourgi testületet. „Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat. A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” – írta a Facebookon. Nem sokkal korábban arról beszélt: „Vérlázító, hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja a magyaroknak, hogy kit kell ide beengedni.”

Megszólalt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, szerinte „felháborító, igazságtalan és elfogadhatatlan” az ítélet, ellentmond az uniós jognak, és összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal. „Bünteti azokat az országokat, és különösen azt az országot, amelyik kezdettől fogva elutasítja a migrációt, és védi a saját, illetve Európa külső határait. Ez az ítélet egy normális bíróságon soha nem születhetett volna meg – fogalmazott Gulyás. – Ez a kommunista rémuralom és a Rákosi­-rendszer azon ítéleteire emlékeztet, amikor csak börtönt vagy életfogytiglant kértek, idézőjelben, de halált szabott ki a bíró. Tehát ez az ítélet szembemegy mindazzal, amit az európai jogról gondolunk, amit a magyar alkotmányról gondolunk, amit a külső határvédelemről gondolunk, és amit a migrációval szembeni hatékony fellépésről gondolunk.” A Miniszterelnökséget vezető miniszter végül hozzátette: a kormány részletesen megvizsgálja az Európai Unió Bíróságának ítéletét, és ezután dönt a további lépésekről. Orbán Viktor rádióinterjújában erről azt mondta: most azon töri a fejét, „hogyan oldjuk meg úgy, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”.