Mire megy Meloni otthon és Európában? – itt az olasz EP-választás is
Jobbról, balról és középről is sok szem szegeződik most Olaszországra, ahol Giorgia Meloni jobboldali kormányfő fogja megerősíteni hatalmát az EP-választáson.
Giorgia Meloni, az európai jobboldal új sztárja behúzta az olaszországi EP-választást is.
Fotó: RICCARDO DE LUCA / ANADOLU / Anadolu via AFP
Az összes közül a legtovább tartott, de vasárnap este 23 órakor véget ért az olaszországi EP-választás is. A választás két nagy kérdése az volt, mennyire tudja megerősíteni első helyét Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei mind jobbos koalíciós társaival, mind balos kihívóival szemben; illetve a baloldal mennyi erőt tud felmutatni az egyelőre igen stabil jobboldali koalíciós kormány ellenében.
Az eredmény Meloni számára kedvező lett, ugyanakkor látszik a baloldal stabilizálódása is.
Az Olaszország Fivérei a voksok 28,8 százalékát szerezte meg, ami egy enyhén lefelé tartó trend megfordítását, Meloni pártjának megerősítését jelentette az eddigi felmérések után. Huszonnégy képviselőt tudnak küldeni az Európai Parlamentbe, ez 14-gyel több az öt évvel ezelőtti eredményhez képest. Látható, hogy az EPP-től jobbra eső pártok világában a francia Nemzeti Tömörülés mellett Meloni pártja lesz a másik nagy és meghatározó erő, ami jól jön a most következő nagy pártcsalád-játszmákhoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Jobbról, balról és középről is sok szem szegeződik most Olaszországra, ahol Giorgia Meloni jobboldali kormányfő fogja megerősíteni hatalmát az EP-választáson.
Összeomlott viszont a Liga támogatottsága: Matteo Salvini mintha elveszítette volna politikai vonzerejét, az olasz jobboldali korábbi sztárja most 9,1 százalékot tudott szerezni, így 8 képviselőt, a korábbinál 14-gyel kevesebbet tud az Európai Parlamentbe küldeni (mint látható, Meloniék viszont pont 14-gyel többet). A Liga ezzel lesüllyedt a Berlusconi halála óta helyét kereső, kispártként tovább létező Forza Italia mellé, amely 9,7 százalékot szerezve 8 képviselőt delegál majd az EP-be.
Meloni erősödésével párhuzamosan erősödött viszont a baloldal két eddigi nagyobb pártja is,
a Demokrata Párt, valamint a harmadik utas, populista Öt Csillag Mozgalom is. A mérsékeltebb baloldal gyűjtőpártja, a Demokrata Párt az Amerikából érkezett Elly Schlein vezetésével növelni tudta támogatottságát, a voksok 24 százalékát szerezték meg, ezzel a korábbinál 4 képviselővel többet, 20 képviselőt tudnak az EP-be küldeni. Az Öt Csillag Mozgalom pedig, amelynek az elmúlt években mintha, khm, kissé leáldozóban lett volna a csillaga, 10 százalékot ért el és 4 képviselővel többet küld az EP-be.
A fentieken túl bejutott még az Európai Parlamentbe a szélsőbalos Zöld és Baloldali Szövetség (AVS) is. Hat bejutott képviselőjük egyike pedig nem más, mint
Ilaria Salis, a magyar földön súlyos erőszakcselekmények elkövetésével vádolt, fogságban, majd házi őrizetben tartott balos aktivista.
Salis ügyét szimbolikus akcióként karolta fel az olasz baloldal, több mint 160 ezer preferenciális szavazatot szerzett most az északolasz tartományokban, megválasztásával pedig mentelmi joghoz jut. A zöld-balos vezetők szerint Salis ügye hozzájárult mostani jó szereplésükhöz is.
Ezt is ajánljuk a témában
A gyáva és aljas utcai támadások egyik résztvevője mentelmi jogot fog kapni. 2024, Európa.
Az EP-választás nyomán ugyanakkor nem lesz semmilyen radikális átrendeződés az olasz politikában: a jobboldal stabilan kormányon van, a baloldal pedig ellenzékbe szorult. Giorgia Meloni most a mindenki által várt és elvárt feladatra vállalkozhat az európai színtéren: újra kell gondolnia és szerveznie a jobboldalt. Döntései a legnagyobb mértékben befolyásolni fogják, hogy az EP-választáson most szerte Európában látott jobboldali áttörés egy igazán új fejezet kezdete lesz-e, vagy pedig inkább az eddigi fősodor elképzelései szerint alakul-e tovább az európai politika.
Az első és legnagyobb kérdés most az, hogy – az AfD kizárásával – az EPP-től jobbra eső két legnagyobb párt, a francia Nemzeti Tömörülés és az Olaszország Fivérei megtalálják-e a közös nevezőket, ami alapján megkezdődhet az eddigi ECR és ID pártcsaládok összeboronálása, vagy a két pártcsalád vonakodó tagjainak, illetve az európai centrumnak, különösen az Európai Néppártnak lesz-e erősebb a befolyása.
Az a vasárnapi választáson bizonyossá vált, hogy matematikailag az ECR és ID pártcsaládok mostani tagjai és még néhány új csatlakozó, például a Fidesz teljes összefogása esetén
az EPP-től jobbra eső pártok rögtön az Európai Parlament második erejévé tudnának összeállni a Néppárt után,
megelőzve a szocialistákat és a többi baloldali és liberális pártcsaládot.
De mint ismert, az európai jobboldalt számos belső konfliktus sújtja, értékrendi és érdekbeli ütközések egyaránt. Ha még az AfD-t ki is hagyják a képletből, a román AUR például elfogadhatatlan a Fidesz számára; másoknak, főleg északi kisebb jobboldali pártoknak viszont a Fidesz elfogadása esne nehezükre.
Giorgia Meloninak ezen pártcsalád megszervezésének többszörös gordiuszi csomójával kell megküzdenie a következő hónapokban.