Mire megy Meloni otthon és Európában? – itt az olasz EP-választás is

Fotó: ANDREA CALANDRA / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP

Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek minden oldalról udvarolnak – pontosítva: szélsőbalról inkább fenyegetik őt –, hogy a különböző érdekeknek megfelelő módon szervezze tovább az európai jobboldalt, aminek néhány év óta nagyasszonyává vált.

A tény: egyben van és elég stabilan tud kormányozni a három olasz jobboldali párt koalíciója, élén Giorgia Melonival. De persze itt is sok víz lefolyt a Pón és a Teverén alig pár év alatt. Az örök életűnek hitt Silvio Berlusconi, aki az utolsó pillanatokig is aktívan részt vett a politikacsinálásban, immár elhunyt, és nélküle az egykori nagy hatalmú Forza Italia párt is a kicsik közé süllyed. Az olasz jobboldal Berlusconi utáni ifjú bikájának Matteo Salvini számított néhány évig a Liga pártjával – csúcson lévő népszerűségét viszont nem tudta olasz miniszterelnöki székre váltani. Épp fordítva történt: a korábbi olasz egységkormány tagságát vállalva apadni kezdett népszerűsége, 

Meloni lett végül az olasz jobboldali triumvirátus első embere, pártja, az Olaszország Fivérei (vagy Olasz Testvériség, ha úgy tetszik) pedig a legnépszerűbb politikai erő lett. A Liga és a Forza Italia csak két segéderő most Meloni kormányzásában. 

Eközben az egykori lesajnált, balos ellenfelei és a mainstream sajtó által sokáig egyszerűen „posztfasisztának” címkézett Giorgia Meloni – tanulságos ezt most látni – lassan az európai új jobboldal bezzegpolitikusa lett, akinek Manfred Weber és Ursula von der Leyen udvarol, a szélbal és az európai új jobbos pártok nem kis részének nagy megrökönyödésére.

Az Olaszország Fivérei jelenleg mintegy 27 százalékon állnak, és megnyerik az EP-választást vasárnap. A Liga és a Forza Italia jelenleg 9-9 százalékon állva erősítik tovább a jobboldali tábort.

Meloni fő ellenfele az Amerikából jött Elly Schlein által átvett, némileg megreformált fő baloldali erő, a Demokrata Párt, ami most 21 százalékkal áll a második helyen. A harmadik helyen pedig még mindig kitart a kormányzása után is rendszerkritikus, balos-populista Öt Csillag Mozgalom, nem múlik a varázsa a szavazók vele szimpatizáló szegletében.

Érdekes viszont, hogy 

A Matteo Renzi volt balos kormányfő és Emma Bonino, a veterán liberális politikusnő által gründolt, Európai Egyesült Államok nevet viselő – és ezzel fő politikai célját nevében hordó – párt 4 százalékon áll. Szintén 4 százalékot mutat fel a Zöld-Baloldali Szövetség, ahogy az Akció (Azione) nevű liberális párt is. Az Akció magát kifejezetten „antipopulistának” és „antiszuverenistának” tartja, ők se árulnak tehát zsákbamacskát. Ezek az erők összesen 12 százaléknyi szavazót jelentenek az olasz politikában, annak baloldali-liberális táborában.

A leghitelesebb erőfelmérés a mostani európai parlamenti választás lesz: a fenti felmérésekhez képest valószínűleg nem lesznek kirívó eltérések, Meloni megnyeri a választást, vele szemben pedig tovább formálódnak és kristályosodnak a baloldaliak és liberálisok új erői.

Giorgia Meloni otthoni kormányzását a választás előtt és után sem veszélyezteti semmilyen komoly kihívás, így a voksolás után, 

Sikerül egy táborba terelnie az ECR és az ID nagyját? Össze tudja hozni az ID-ből is kizárt AfD-n kívül a nagyobb országok nagyobb jobboldali pártjait, megteremtve a lehető legnagyobb, Európai Néppárttól jobbra eső pártcsaládot? Vagy marad az ECR és az ID ellentétekkel szabdalt kettőse, ráadásul még egy ID-től is jobbra álló radikális pártcsaláddal megspékelve?

Hogy mire fut ki a választás utáni helyezkedés – és ezen belül hol lesz például a magyar kormánypárt helye -, az nem kis részben Giorgia Melonin fog múlni. Egykoron saját táborában és ellenfelei is lebecsülték őt, mégis felért a hagyományosan idős férfiak uralta, kamarillapolitikák által formált olasz politika csúcsára. 

Ehhez képest lehet, hogy egy európai pártfamília megteremtése nem is olyan bonyolult feladvány számára.