Következő mérkőzések 
Le Penék továbbra sem kérnek a német nemzeti radikális pártból. Az AfD szerint a franciák féltik az ID-n belüli dominanciájukat.
Nyitókép: Marine Le Pen, Andre Ventura és az AfD-társelnök Tino Chrupalla sajtótájékoztatója Lisszabonban 2023. november 24-én / fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
Az EP-választások után az Identitás és Demokrácia (ID) frakciót alkotó pártok vezetői szerdán Brüsszelben tanácskoztak: értékelték a szavazást, és egyeztettek közeljövőbeli teendőikről, leginkább az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaláddal való egyesülés tervéről, illetve a hétvégi voksolás előtt két héttel az ID soraiból kizárt német AfD párt esetleges újrafelvételéről.
A találkozón az ID hangadó politikusai, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National), Gert Wilders, a holland kormány és a Szabadságpárt (PVV) vezetője, André Ventura, a portugál Elég (Chega) és Matteo Salvini, az olasz Liga (Lega) vezetője végül úgy döntöttek, hogy az AfD-t nem engedik vissza a frakcióba – értesült több forrásból az Euractiv.
A megbeszélés előtt arról nyilatkoztak a résztvevők, hogy
egy nagy jobboldali blokk létrehozásán dolgoznak a baloldal ellensúlyozására,
már az EP-választások előtt történtek próbálkozások a két nagy jobboldali frakció, az ECR és az ID közötti nézeteltérések elsimítására.
Az AfD ügye neuralgikus ponttá vált az ID számára, a frakció tartott attól, hogy a német párt, illetve annak listavezetője, Maximilian Krah körüli botrányok rossz fényt vetnek rájuk, és így szavazatokat veszthetnek az EP-választáson.
A német ügyészség gyanúja szerint az AfD-s politikus kenőpénzeket fogadott el orosz és kínai közvetítőktől.
Le Pen és Krah pártja között már év eleje óta feszült volt a viszony: a francia RN és a német AfD más koncepciót tett le az asztalra a migrációs politikával kapcsolatosan, a német botrányok felszínre kerülésével pedig Le Pen szorgalmazta az AfD-től való megválást. Két héttel a június 9-i európai uniós választások előtt az ID ki is zárta a német delegációt.
Az AfD a voksolást követően úgy döntött, hogy kizárja Maximilian Kraht az EP-delegációjából, és
abban reménykedett, hogy ezzel a lépéssel megnyílhat az út a párt számára az ID -ba való visszatérésre.
Nem így történt: az ID a szerdai tanácskozásán ezt a közeledést elutasította – a német párt bennfentesei szerint azért dönthettek így, mert az ID frakció vezető ereje a francia RN, amely vasárnap meglepően magas, 31,3 százalékos támogatottságot szerzett, és ezzel az ID belüli dominanciáját meg akarja erősíteni.
Egy másik magyarázat szerint az is belejátszhat az AfD-t érintő döntésbe, hogy Le Pen az előrehozott francia parlamenti választásokon már túl tekint: azt meg akarja nyerni, de
azon túl a következő elnökválasztásra is készül már: francia elnök akar lenni
– ehhez pedig a francia konzervatívok támogatására is szüksége lesz, ennek érdekében az európai politikában is kerülnie kell a botrányos, szélsőséges erőkkel való szövetséget.
--
Minek köszönhető, hogy a komlóiak megvonták a bizalmat a baloldaltól és soha nem látott felhatalmazást adtak a jobboldalnak? Polics József polgármestert kérdeztük.
Megszerzett mandátumok országos aránya: 0,14 százalék.
A Momentum politikusa sajátosan értékelte a június 9-i voksolást.
A Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd hármasa csúfosan leszerepelt, és a szavazatok alig több mint nyolc százalékát megszerezve mindössze két EP-mandátumhoz jutottak.
Amerikától Németországig ezt látják a fő problémának, és igencsak kutyaszorítóba került Joe Biden amerikai elnök.
A munka törvénykönyvének módosítását kéri a Munkástanácsok Országos Szövetsége.
Nincs új a nap alatt. Az IMF továbbra is azt a már bizonyítottan elhibázott washingtoni-konszenzusra épülő gazdaságpolitikát (privatizáció, dereguláció, liberalizáció) várná el hazánktól, amely egyszer már a összeomlás szélére sodorta a magyar gazdaságot.
Több száz millió eurós büntetést kellene folytatólagosan fizetnünk a migrációs politikánk miatt. Rajcsányi Gellért írása.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A miniszter szerint még az idei év végéig el kell dönteni, kit indítanak majd a 2026-os országgyűlési választásokon a vásárhely-makói választókerületben.
Megszerzett mandátumok országos aránya: 0,14 százalék.
A Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd hármasa csúfosan leszerepelt, és a szavazatok alig több mint nyolc százalékát megszerezve mindössze két EP-mandátumhoz jutottak.
