Még a magyar elnökség előtt megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az Európai Bizottság
Brüsszel szerint készen állnak.
Kellemetlen hírek a CNN elemzésében.
Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP
Ukrajna és Moldova hivatalos csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz kedden kezdődnek, ami mérföldkőnek számít a két egykori szovjet tagköztársaság számára. Ez egy hosszú, elhúzódó folyamat kezdetét jelenti – írta meg a CNN.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel szerint készen állnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a X-en közzétett bejegyzésében így nyilatkozott:
„Gratulálok Moldovának és Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megnyitásához. Ez nagyon jó hír Ukrajna, Moldova és az egész Európai Unió számára. Az előttünk álló út kihívásokkal teli lesz, de tele lehetőségekkel!”
A két ország 2022-ben nyújtotta be kérelmét az EU-hoz való csatlakozásra, röviddel azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Miközben a blokk széles körben támogatta Ukrajnát és több mint 100 milliárd dollárt küldött neki az EU adatai szerint, a csatlakozás egyik ország számára sem problémamentes.
Ezt is ajánljuk a témában
„Hálás vagyok a csapatunk minden tagjának, akik keményen dolgoztak azért, hogy ezt a történelmi lépést valóra váltsuk” – mondta Volodimir Zelenszkij az uniós csatlakozásokról.
Magyarország több kérdésben is halogatta Ukrajnával kapcsolatos döntéseit, beleértve a katonai és pénzügyi segítségnyújtást is. Tavaly decemberben Orbán Viktor kijelentette, hogy blokkolni fogja Kijev csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Végül visszavonta kifogásait, de Budapestnek még mindig rengeteg lehetősége lesz Ukrajna akadályozására.
Az EU-tagsághoz vezető út megköveteli, hogy a jelölt országok teljesítsenek egy sor kritériumot, mielőtt belekezdenek a részletes tárgyalási fejezetekbe, amelyek különböző témákat érintenek a gazdasági szabványoktól, a jogállamiságig. Összesen 35 fejezet van, és mindegyiket el kell fogadnia az összes tárgyaló félnek, beleértve az EU 27 tagállamát is.
A folyamat, amely magában foglalja mind a 35 fejezet megnyitását, tárgyalását és lezárását, mind Moldova, mind Ukrajna esetében több mint egy évtizedet vehet igénybe.
Ezen felül egyik ország sem teljesítette még a kritériumokat ahhoz, hogy elérje a tárgyalások ezen szakaszát. A kritériumok teljesítése különösen bonyolult Ukrajna számára, mivel gyakorlatilag lehetetlen megfelelnie a követelményeknek az invázió és háború alatt.
Moldovának is vannak belső nehézségei, mivel a függetlenségét kikiáltó, oroszbarát Dnyeszter Menti Terület Oroszországgal való szövetséget keres, míg az ország többi része Európa felé fordul. A Dnyeszter Menti Területet nemzetközileg továbbra is Moldova részének ismerik el, de nem elképzelhetetlen, hogy egyesek ezt okként hozzák fel, hogy az ország nem csatlakozhat az EU-hoz, amíg a kérdés nem rendeződik.
A gyakorlati és technikai tárgyalások mellett politikai dimenzió is bonyolítja a tárgyalásokat. A blokk bővítése Kelet-Európa felé következményekkel jár a többi EU-tagállam számára. Ukrajna és Moldova is nettó haszonélvezője lesz az EU költségvetésének. Ez nehezebbé teszi az elfogadást a meglévő EU-tagállamok számára, mivel kiadásaik növekedni fognak, és a költségvetésből való részesedésük csökken.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok évtizedes nagyromán álom válhat valóra: a Besszarábiai Ortodox Egyház szóvivője szerint Moldova egyesülése Romániával az egyházon keresztül már folyamatban van.
Az iparra is hatással lesz a bővítés. Ukrajna például már most problémákba ütközött európai partnereivel mezőgazdasága miatt. Lengyelország, amely a háborús erőfeszítések során az egyik legkövetkezetesebb támogatója Ukrajnának, átmenetileg megtiltotta Ukrajnának a gabona exportját az országba, mert az károsította a lengyel gazdákat. Az ügy eldurvult, és végül Lengyelország felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását.
Talán még fontosabb, hogy Ukrajna és Moldova felvétele az Unióba körülbelül 40 millió új kelet-európai EU-állampolgárt jelentene.
Ez azt jelenti, hogy a blokkon belül szabad mozgást biztosítanak sok embernek, akik esetleg el akarják hagyni a közelmúltban háborús övezetnek számító területeket.
Emellett az EU-n belüli hatalmi egyensúlyt is kelet felé tolódna el és általánosságban elmondható, hogy a keleti országok politikai nézetei eltérnek a déli és nyugat-európai országokétól. Ez azt jelentheti, hogy néhány EU-tagállam lassítani fogja a folyamatot, kivéve, ha meg tudják védeni saját kiváltságos pozícióikat.
A tárgyalások megkezdése nagy pillanat azok számára, akik távolodni akarnak az orosz befolyástól és az EU felé közeledni.
De a valóságban ezek a nyitó tárgyalások főleg szimbolikusak, és még hosszú út áll előttük, mielőtt bármelyik ország teljes jogú tagállammá válna.