Kijátszanák a magyar elnökséget: Ukrajna és Moldova EU-tagságát erőltetné több uniós tagállam

Nyitókép: Getty Images / SimpleImages

Tizenkét uniós tagállam miniszterei felszólították Brüsszelt, hogy még június vége előtt – amikor Magyarország átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét – tegyék meg a soron következő lépéseket Ukrajna és Moldova uniós tagságra irányuló pályázataival kapcsolatban – számolt be róla az Euronews.

A Hadja Lahbib belga külügyminiszternek címzett levélben – akinek kormánya jelenleg a Tanács elnöke – úgy fogalmaztak, hogy a Kijev és Chisinau csatlakozási folyamatának gyors előrehaladása erősítené 

Az Euractiv diplomáciai forrásai szerint a kezdeményezést Csehország vezeti, és csatlakozott hozzá többek között: Románia, Svédország, Észtország, Finnország, Portugália, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Németország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia, valamint Szlovákia külügyminisztere, illetve azt az európai ügyekért felelős miniszterek is aláírták.

Bár Franciaország hivatalosan nem írta alá a levelet, az Élysée-palota egyik forrása szerint Franciaország is elkötelezte magát, hogy „mindent megtesz” annak érdekében, hogy „még a hónap vége előtt megrendezzék az első kormányközi konferenciát”.

Az aláíró miniszterek azt szeretnék, ha a tagállamok elfogadnák a tárgyalási kereteket – a csatlakozási tárgyalások ütemtervét -, és e hónap végéig mindkét országgal összehívnák az első kormányközi konferenciát.

Mindkét lépéshez mind a 27 uniós tagállam szavazatára szükség van, de diplomaták szerint

Az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások elvbeni megkezdését az EU 27 tagállama még decemberben hagyta jóvá, Magyarország tartózkodása mellett. Akkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök következetesen ellenezte az ukrán csatlakozás gyors előrehaladását, az ukrajnai korrupció, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség elnyomása miatt. A magyar miniszterelnök azt is kiemelte, hogy

Az ukránok csatlakozását támogató politikusok amiatt aggódnak, hogy a féléves magyar elnökség tovább halasztaná a tárgyalásokat. Az EU vezetői, például Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a csatlakozási folyamat felgyorsítását szorgalmazta korábban, és felszólították magát az EU-t, hogy „végezze el a házi feladatát”, és készüljön fel a bővítésre. Michel korábban geopolitikai szükségszerűségnek nevezte a bővítést, mondván, a tömbnek nagyobbnak kell lennie, különben azt kockáztatja, hogy keleti szárnyán „új vasfüggöny” alakul ki.

***