Ukrán miniszterelnök: Mindenki lenyugodhat, nagyon jó lesz, ha belépünk az EU-ba!
Denisz Smihal hosszan sorolta, mennyi mindent hoz majd az Unió közös asztalához Ukrajna.
Az EP-választás előtt senkinek sem akaródzik nagyon Ukrajna EU-csatlakozásáról beszélni.
Nyitókép: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
***
Hiába erős az ukrán lobbi, a Politico úgy tudja: Brüsszel egyelőre úgy kerüli az ukrán csatlakozás témáját a nyilvánosságban, mint a pestist.
Ezt is ajánljuk a témában
Denisz Smihal hosszan sorolta, mennyi mindent hoz majd az Unió közös asztalához Ukrajna.
Félnek ugyanis a gazdatüntetésektől, melyekből a héten az Európai Tanács csúcstalálkozója alatt újabb felvonás várható Brüsszelben. A gazdáknak még senki sem mondta el, hogy hogyan kellene versenyezniük az olcsó ukrán importáruval, így egyelőre „az európai vezetők engedményeket osztanak, fenntartandó a mérges gazdák jókedvét”. Ebbe a sorba illeszkedik a hétfői uniós döntés, melynek értelmében lengyel javaslatra és francia támogatással
a 27 tagállam korlátozta az ukrán szárnyas, tojás, cukor és búza importját, súlyosan visszavetve az ukrán exportteljesítményt.
Ezzel párhuzamosan a bővítéssel kapcsolatosan a választásig szájzár van – tudta meg a POLITICO. Egyik forrásuk, egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata úgy látja, „legyünk őszinték: senki sem akar erről beszélni az európai választások előtt, mert a gazdáknak szánt kevesebb támogatás nem olyasmi, amit az ember szívesen betenne kamányszlogenekbe – vagy odaadna kampánymunícióként a szélsőjobboldalnak”.
A brüsszeli lap maga is elismeri: az EU előtt Ukrajna integrációjának képében „herkulesi” feladat áll. A – hivatalosan – negyvennégymilliós Ukrajnában hatalmas pusztítást végzett a háború, s az ország az EU legnagyobb területű állama lenne, lakossága miatt jelentős befolyással az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. Emellett viszont neki lenne a legalacsonyabb GDP-je a tagállamok közül, ami „masszív nyomás alá helyezné a blokk kohéziós politikáját”.
Az Európai Tanács egy belső elemzése szerint nagyjából 186 milliárd euró kohéziós forrás menne el Ukrajnára hét év alatt
akkor, ha sikerülne belépnie, azaz az összes többi tagállamnak „többet kellene majd fizetnie és kevesebbet kapna”.
Mivel ez nem jó kampányígéret, ezért a Politico információi szerint az EU úgy döntött: „az Ukrajna, Moldova, Grúzia és a hat nyugat-balkáni ország majdani integrációjára való felkészülést belül, nem a nyilvánosság szeme előtt hajtják majd végre”.
Ennek részeként az EU következő tanácsi ülésén sem lesz valójában téma az ukrán csatlakozás, és az Európai Bizottság is csak görgeti maga előtt az ezzel kapcsolatos teendőit. A jól értesült brüsszeli lap három különböző belső forrásra hivatkozva azt írja, hogy a Bizottságnak a bővítést megelőző reformokról már február végén nyilvánosan kommunikálnia kellett volna tervei szerint, de ezt végül későbbre tolták, a terveket pedig „erősen felvizezték”, így kerülhet majd ki a nyilvánosság elé szerdán, miután a tagállami EU-ügyi miniszterek már megbeszélték. A Bizottság érzi a tagállami nyomást is:
Több ország is kérte a Bizottságot arra, hogy kevésbé a pénzügyi vonatkozásokra és a leendő intézményi reformokra koncentráljon”
– tudták meg egy uniós diplomatától. Kérdés persze, hogy mire másra lehet még az EU bővítése kapcsán koncentrálni.
„Nagy idegességet érezni ezzel a dokumentummal kapcsolatban a Bizottság soraiban” – tette hozzá a Politico forrása.