Denisz Smihal hosszan sorolta, mennyi mindent hoz majd az Unió közös asztalához Ukrajna.
Nyitókép: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Hosszú interjút adott az Euractivnak Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, melyben arról igyekezett meggyőzni az európaiakat: Ukrajna EU-csatlakozása több hasznot hajt majd, mint amennyi költséggel jár. Ennek apropója, hogy az Európai Tanács múlt héten kiküldte a tagállamoknak az útiterv-javaslatát Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaihoz,
s Ukrajna nagyon szeretné, ha a Bizottság javaslata módosítás nélkül még a héten átmenne a testületen.
„Hisszük, hogy megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat még ez év első felében” – nyilatkozta Smihal.
A politikus beszélt arról, hogy a Charles Michel európai tanácsi elnök által megjelölt 2030-as EU-bővítési időpont túl későn van, „megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy Ukrajna számára ez már korábban megtörténjen, rögtön a győzelmünk után”. Smihal megígérte:
„Nagyon gyorsan megcsináljuk a házi feladatainkat – szerintem ez nem fog tovább tartani nekünk két évnél.”
A brüsszeli Bruegel gazdaságkutató intézet, valamint az EU belső dokumentumai is 110-136 milliárd euró közé teszik az ukrán EU-csatlakozás árát, azaz a szövetség éves GDP-jének 0,1-0,13 százalékát emésztheti fel. Smihal állítja: látta ezeket a jelentéseket, de „Ukrajna sokkal többet hoz az EU-ba, mint amennyibe a csatlakozás folyamata kerülni fog”,
hiszen megnyílik Európa számára az ukrán piac, csatlakozik az ukrán haderő, és elérhetővé válnak az ukrán nyersanyagok.
A miniszterelnök arra biztatja a tagállamokat, hogy ne féljenek Ukrajnától. „Lehet, hogy kemény tárgyalási folyamaton kell keresztülmennünk, de készek vagyunk a kölcsönös engedményeken alapuló kompromisszumokra” – mondta Smihal, hangsúlyozva, hogy az EU-nak Ukrajnára érdemes „befektetési projektként” tekintenie.
Smihal úgy látja: Ukrajna a védelem, az energia, a mezőgazdaság, a nyersanyagok és a digitális világ területén képviselhet az EU számára kiemelt értéket.
A miniszterelnök szerint „Ukrajna a katonai és védelmi technológiák csomópontja, új high-tech felszerelést gyárt, és megvan benne a potenciál, hogy európa pajzsa, európa arzenálja legyen”. „Már most a világ egyik legerősebb katonai védereje a miénk, sok – valódi – évnyi harctéri tapasztalattal, ami erősítheti az európai védelmi rendszert” – tette hozzá.
Az energia tekintetében Ukrajna csomópont és „gázszéf” lehet a kontinens számára, véli a miniszterelnök.
Abban reménykedik, hogy Ukrajna zöld energiát szállíthat az európai piacra,
emellett szívesen az EU rendelkezésére bocsátja 33 milliárd köbméteres földalatti gáztároló kapacitását, melyből akár 10-15 milliárd is szolgálhatja az európaiak gáztárolási igényeit.
Smihal szerint a legrázósabb vitatéma, az ukránokat még legszorosabb szövetségeseikkel, a lengyelekkel is szembefordító mezőgazdaság tekintetében is minden rendben lesz, mert az ukrán mezőgazdasági potenciál segítségével „az EU erős geopolitikai játékos lehet a világ élelmiszerstabilitása és -biztonsága tekintetében”. Úgy fogalmazott: „nem szándékozunk tisztességtelen versenyt indítani szomszédainkkal, az európai országokkal és az európai farmerekkel”, és kifejezetten kérik, hogy a tárgyalást a mezőgazdasági fejezettel kezdődjék az EU és Ukrajna között, hogy felgyorsulhasson a szabályozói környezetek harmonizálása, és mindenki számára világos legyen, hogy Ukrajna
egyetlen európai gazdát sem veszélyeztet”.
Smihal azzal is kecsegtet, hogy Ukrajna a világ nyersanyagainak és természeti erőforrásainak állítólag 5 százalékát birtokolja, s megtalálható földjében az európai ipar számára kulcsfontosságú harminc nyersanyag közül huszonkettő, köztük a lítium, a kobalt és a titán is.
Ráadásul az ország a miniszterelnök elmondása szerint „nagyon jó kibervédelmi technológiákkal” rendelkezik Oroszországgal vívott hibrid háborúja miatt, amely
növelheti „a biztonságot és stabilitást a kibervédelemben” Európa számára.
Ha pedig mindez nem lenne elég, Smihalnak még van egy végső érve: az, hogy az ukrán EU-integráció voltaképpen már megtörtént, hiszen az ukránok milliószám „élnek és dolgoznak a blokkon belül az európai szabályokés értékek szerint”, s a szövetségnek épp ideje volna „legalizálnia ezt az integrációt”.
Miközben Zelenszkij további európai segítséget sürget, a fronton napról napra átrendeződik a helyzet. Orbán Viktor Washingtonba utazik: ez lehet a békefolyamat új fejezete?
A felfutó ukrán hadiipar talán legbizarrabb története lehet a Fire Point profilváltása és meggazdagodása.
Ursula von der Leyen elutasította a belgák által felvetett alternatívát, amely úgy segítené az ukránokat, hogy nem nyúlnak az orosz vagyonhoz.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
Eddig azt hittük, hogy ilyen kategória nem létezhet, de most váratlant húzott az ukrán hadiipar. Csak a hajlandók koalíciója meg ne tudja...
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Indítsd velünk a napodat! Holnap ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Kőkeményen fogalmazott a belga védelmi miniszter.
