A briteknél elgurult a gyógyszer.
Nyitókép: TIM GRAHAM / AFP
A népzene „fehérközpontúságát” vizsgálja egy másfél millió fontos akadémiai tanulmány Angliában – írta meg a Telegraph.
A Sheffieldi Egyetemen hatalmas összeget kaptak a népdaléneklés „dekolonizálására”. Több mint hétszázmillió forintnyi adófizetői finanszírozást ítéltek oda egy kutatási projektnek, amely a népdaléneklés „dekolonizálását” célozza meg.
A Sheffieldi Egyetemen zajló kutatás során a kutatók „kompromisszumok nélkül vizsgálják a népzenei repertoár, az előadók és a közönség fehérközpontúságát, terepmunkát végezve, hogy rávilágítsanak az etnikai kisebbségi kultúrák hosszú ideje fennálló népi éneklési gyakorlataira Angliában”. Ezt követően remélik, hogy „növelik a népzenei klubszcéna hozzáférhetőségét, és megteszik az első lépést a népzenei kánon dekolonizálásának folyamatában”.
A projekt 1 485 400 fontot kapott az adófizetők által finanszírozott UK Research and Innovation (UKRI) „jövő vezetői ösztöndíja” keretében. Ezen felül további forrásokat is kapott olyan szervezetektől, mint a Research England (amely szintén az UKRI hatáskörébe tartozik).
A kutatók egy módszerüket „kérdezd meg egy barátodat” néven írják le, amely „közösségi kutatók ismerősökkel készített interjúit” foglalja magában. A vezető kutató azt is mondta, hogy „rendszeresen reflektál a karrierje során megjelent zenei művekre és arra, hogyan viszonyulnak ezek az angolság különböző fogalmaihoz”.
Prof. Dennis Hayes, az Akadémiai Szabadságért Akadémikusok (Academics for Academic Freedom) igazgatója a The Telegraphnak elmondta: „Ezentúl végtelen mennyiségű kutatás születik majd az egyetemeken a «dekolonizálás» és a «fehérség» tanulmányozására bármely elképzelhető témában. Ennek oka az intézményi csoportgondolkodás.
Ez veszélyt jelent az akadémiai szabadságra. Szinte minden ellenzést elhallgattat, mivel az akadémikusok félnek a rasszizmus vádjától. De az egyetlen megoldás az, ha az akadémikusok felszólalnak az intézményi csoportgondolkodással szemben.”
Az Akadémiai Szabadságért Akadémikusok (AFAF) tagjai tudják, hogy ha egy magányos akadémikus felszólal, hamarosan rájön, hogy nincs egyedül.
„Az adófizetők belefáradtak abba, hogy a kutatási bizottságok saját fejük után mennek, és figyelmen kívül hagyják az értékarányossággal kapcsolatos aggodalmakat. Ezek az intézmények nem törődnek a nehéz helyzetben lévő háztartásokkal, és még a történelmet is át akarják írni. A következő kormánynak szigorítania kell, hogy csak értékes projekteket hagyjanak jóvá, és hogy minden finanszírozott kutatás értéket képviseljen az adófizetők számára” – nyilatkozta a szakértő.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
Már a mesterséges intelligenciát is bevetik.
Az ellenzék a jelek szerint már készül Magyar Péter csúfos vereségére.
Kiderült, miért kamu a behozhatatlan Tisza előnyt mérő kutatás.
Az egyetemi évek sokak számára az önállósodás, a kísérletezés és az identitáskeresés időszakát jelentik.
Kiszelly Zoltán szerint a Minerva Intézet azokat a narratívákat erősíti, ahol a Tisza Párt gyenge volt vagy új szavazókat remél, kísérletet tesz a trendfordításra.
Az ukránok sosem fogják visszafizetni a nekik adott kölcsönt, az EU meg úgy viselkedik, mint a Fekete Vipera című sorozatban az őrült tábornok az Euractiv elemzője szerint.
Az egykori villalakó már a megjelenésével állást foglalt a tévés műsorában.
