„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Rájuk szóltak, hogy nem szép dolog gyerekeket pincében tartani és megrontani, akkor se, ha másé, akkor se, ha a sajátod, és ettől a németek megváltoztak.
Békemenet After Kibeszélő június elsején 18 órakor a Scruton V.P.-ben! Hallgassa meg Ön is a Mandiner All Stars beszélgetését, mely során Bayer Zsolt, Mráz Ágoston Sámuel és Horváth József elemzi a Békemenet történéseit a Mandiner munkatársaival, Kacsoh Dániellel és Pócza Istvánnal. Regisztráljon most az alábbi linken.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
„A gyerekek megrontása iránti vonzódás, illetve ennek a társadalmi beágyazottsága, elfogadottsága aggasztó módon körüllengi a germán világot. A ’80-as évek második felére úgy tűnhetett, hogy a civilizáció kerekedik felül, de mára látszik, hogy ez csak illúzió, illetve átmeneti állapot volt. Németországban felfedezték a woke és a népi hagyomány közös metszetét – az eredmény a pedofil tartalmak birtoklásának átminősítése bűncselekményből szabálysértéssé.
Amikor 2010 körül hozzáláttunk a németek alapos kielemzéséhez Kurtz ezredes kollégámmal, rengeteg förtelmes dologra bukkantunk. A rideg, érzelemmentes közegre számítottunk, de amit találtunk, arra nem igazán. Gyerekek rémisztgetése, bántalmazása, molesztálása, erőszak, az erőszak fetisizálása, emberevés – ez csak egy hevenyészett felsorolás olyan dolgokból, amelyek Németországban nem egyszerűen társadalmi kisiklásnak számítanak, hanem többek annál. A kultúrájukban, hagyományukban beágyazott furcsaságok ezek, amelyek a (népi változatokhoz képest már eléggé felpuhított) Grimm meséktől kezdve a kortárs hírekig sokfelé visszaköszönnek, ha az ember hajlandó észrevenni.
Megdöbbentő volt ilyen töménységben szembetalálkozni a két világháborút kirobbantó németek precízen eltitkolt, érdekes módon nem világgá kürtölt kis titkaival.
Természetesen elmondtuk barátoknak, ismerősöknek is, hogy mit találtunk, de nem igazán jártunk sikerrel. Ha túl sok és túl tömény olyan információhoz jut az ember, amelyek szembemennek az addigi meggyőződésével, akkor a szembesülés és tudomásul vétel helyett beindul a védekező mechanizmus. A németek (illetve tágabban a germánok) iszonyú dolgainak taglalása konkrétumok mentén történt, így a kibúvó a feldolgozhatatlan valóságból gyakran ugyanaz volt:
»Már megváltoztak.«
Hiszen egész népek csak úgy meg szoktak változni hirtelen. Rájuk szóltak, hogy nem szép dolog gyerekeket pincében tartani és megrontani, akkor se, ha másé, akkor se, ha a sajátod, és ettől a németek megváltoztak.”