„Kiből lesz pap?” címmel reprezentatív felmérést tett közzé a Német Katolikus Püspöki Konferencia: a kutatók a 2010 és 2021 között felszenteltek körében igyekeztek utánajárni, vajon kirajzolódik-e valamiféle mintázat a fiatalok hátterét és motivációját illetően.
A megállapítás pedig a következő:
a papi hivatás valószínűségét csupa olyan tényező növeli, illetve növelné, amelyekből manapság hiány mutatkozik.
Nagy család, csönd az imához, meghatározó katolikusok a felnövekvő ifjú közvetlen környezetében – a kérdőíveken gyanúsan sokan említették pont ezeket.
A fiatal papok bő felének minimum két testvére van (a társadalom egészén belül a legalább háromgyerekes családok aránya jelenleg 13 százalék), 97 százalékukat csecsemőkorukban keresztelték meg, és 70-71 százalékuk említette hivatásának első számú eredőjeként a csöndes imát és a miséken való részvételt. A papi hivatásokért felelős püspök fel is tette a kérdést:
hol tesszük ma képessé a digitális bennszülöttnek számító fiatalokat arra, hogy megtapasztalják és elviseljék a tényleges csöndet?
Progresszív portálokon ugyanakkor ebből is sikerült olyan címeket kihozni, hogy „A cölibátus, az imázs és a visszaélések gátolják a papi hivatásokat” – az állítás azon alapul, hogy a felmérés egyik kérdésénél néhány előre megadott szempontról kellett megmondani, mennyiben tartják távol a mai fiatalokat a papi szolgálattól.
A hitélet és a szocializáció kérdései egyáltalán nem szerepeltek a felkínált szempontok között,
magát a cölibátust pedig gyakorlatilag ugyanannyian tekintették hátráltató tényezőnek, mint azt, hogy a minket körülvevő kultúrában hiányzik a cölibátus elfogadottsága; emellett a válaszadók valójában messze nem is a cölibátust nevezték a legerősebb gátló tényezőnek, hanem azt, hogy „nehéz egy egész életre elköteleződni”.
Arra a kérdésre, hogy meg kellene-e reformálni valamilyen tekintetben a katolikus egyházat, a papok legfiatalabb generációja 25–30 százalékban említette meg a német püspökök nagy többsége által hangoztatott progresszív követeléseket, köztük a nők pappá szentelését vagy a cölibátus eltörlését – ezzel szemben 76–80 százalékban állították, hogy
több lelki elmélyülésre lenne szükség, és jobban koncentrálni kellene a hit átadására.
A többségében konzervatív hozzáállásra utal az is, hogy a válaszadók 58 százaléka CDU/CSU-szavazó – szembetűnő ugyanakkor, hogy a még 2021/2022-ben lefolytatott adatfelvételkor egyetlen ifjú pap sem jelölte meg pártpreferenciájaként az AfD-t, miközben még a Baloldali Pártnak is akad(t) köztük szavazója (nem beszélve a Zöldekről: ők egyenesen 19 százalékos népszerűségnek örvendenek, illetve örvendtek bő két éve a körükben).