A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
A köztársaságielnök-választás döntő fordulóját a regnáló államfő, Gitanas Nausėda nyerte, aki önmagát konzervatívként definiálja és a magyar kormányfő régi szövetségese.
Nyitókép: Gitanas Nauséda litván elnök beszél újságírókhoz a litván elnökválasztás első fordulójának szavazása után egy szavazóhelyiség előtt Vilniusban 2024. május 12-én. (Petras Malukas/AFP)
***
Litvániában ma lezajlott a köztársaságielnök-választás döntő fordulója, amelynek győztese a regnáló államfő, Gitanas Nausėda lett – adta hírül közösségi oldalán Nagy Dénes András, az Alapjogokért Központ Közép- és Kelet-Európáért felelős koordinátora, Litvánia elemzője.
Mint a szakértő tájékoztatott: Nauséda ugyan párt nélküli jelöltként indult, de önmagát társadalmi értelemben konzervatívként definiálta, közgazdászként pedig a keresztény gazdasági doktrína értékrendszerének képviselőjeként szállt síkra.
Magyarország szempontjából a litván választás fő tétje az volt, ki lesz az uniót irányító Európai Tanácsban Orbán Viktor miniszterelnök litván tárgyalópartnere – írta.
Nagy Dénes András szerint Nauséda, akárcsak vesztes ellenfele, Litvánia jelenlegi miniszterelnöke, Ingrida Šimonytė (Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták) a litván nemzeti érdeket követve ugyan más állásponton vannak az orosz–ukrán háború kapcsán, mint hazánk, ám emlékezetes, hogy 2021-ben az Európai Tanácsban éppen Nausėda volt az, aki kiállt Magyarország mellett a gyermekvédelmi törvény elfogadása ügyében.
Mint felidézte:
családpárti elnökként Litvánia nevében nem írta alá azt az állam- és kormányfői szintű körlevelet, amely támadta Magyarországot.
A szakértő szerint a litván–magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésének adhat keretet az Három Tenger Kezdeményezés (HTK) is; a magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás idén Nausėda meghívására vett részt a litván fővárosban, Vilniusban rendezett HTK-csúcstalálkozón.
Ráadásul Budapest úgy döntött, 2025-ben a Magyar Honvédség részt vesz majd a NATO balti légtérre vonatkozó ellenőrzési küldetésében: a litvániai Šiauliai légi támaszpontról felszálló, a Magyar Légierőhöz tartozó Gripenek fogják védeni Litvánia és ezáltal a szövetségünk közös légterét – tette hozzá Nagy Dénes András.
A szakértő kapcsolódó bejegyzését itt tekintheti meg: