Nyugatról osztották ki Macront: Ha harcolni akar menni Ukrajnába, menjen Stoltenberggel
„Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – mondta Matteo Salvini.
Ukrajnáról és a NATO szerinte erősödő ottani szerepéről beszélt egy bolgár lapnak Jens Stoltenberg.
Fotó: Omar Havana / Getty Images
„Jelenleg nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen NATO-tagállam ellen sem. De természetesen figyelemmel kísérjük a fekete-tengeri instabilitást és látjuk az ukrajnai háború alakulását. Megnövekedett orosz jelenlétet látunk, ezért éberek vagyunk” – nyilatkozta a bolgár Capital című lapnak Jens Stoltenberg, szúrta ki az Origo.
A NATO főtitkára hozzátette: „Szorosan figyeljük, hogy mit tesz Oroszország, de nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen szövetségesünk ellen sem. A NATO mindig készen áll arra, hogy megtegyen mindent, ami szükséges bármelyik tagjának védelmében, ahogyan azt 75 éve teszi.” Mint fogalmazott: „A legfontosabb, hogy megállapodtunk új védelmi tervek kidolgozásában, és most a szövetségesek több magas készültségi fokú haderővel látják el a NATO-t. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén gyorsan küldhessünk erősítést.”
Stoltenberg megjegyezte:
„Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – mondta Matteo Salvini.
Kifejtette: „A NATO-szövetségeseket nem fenyegeti közvetlen katonai fenyegetés.
De természetesen nagyon nehéz helyzetet látunk Ukrajnában. És ezért kell fokoznunk a támogatásunkat.
Üdvözlendő, hogy a szövetségesek ezt kezdik megtenni azután a néhány hónap után, amikor nem tudtunk mindent teljesíteni, amit ígértünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor ez a háború elkezdődött, a legtöbb szakértő biztos volt abban, hogy Oroszország néhány héten belül meg fogja szerezni az ellenőrzést Ukrajna felett. Ez azonban nem sikerült neki, elbukott. Az ukránok felszabadították a háború kezdete óta az oroszok által megszállt terület mintegy 50%-át. Az elmúlt hónapokban a frontvonalon összetettebb helyzetet láttunk. Ezért kell növelnünk a segítségünket. Hosszú távú támogatást is kell nyújtanunk, kiszámíthatóbb módon. Ezért úgy vélem, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek meg fognak állapodni abban, hogy a NATO erősebb szerepet vállal az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás koordinálásában és biztosításában.”
Stoltenberg szerint
„Ukrajnának emberekre és harci felszerelésre van szüksége. A NATO-szövetségesek biztosítják a felszerelést.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 99 százalékát mi adjuk, az a NATO-országoktól származik. Ha katonai személyzetről van szó, annak természetesen Ukrajnából kell érkeznie. Üdvözlöm azt a tényt, hogy az ukránok megváltoztatták a jogszabályaikat, hogy most már fiatalabb embereket is behívhatnak és javítják a toborzási módszereket. Ez természetesen egy egyedülállóan ukrán megoldás. De üdvözlöm azt a tényt, hogy ezt megtették. A NATO-szövetségesek képzést biztosíthatnak, hogy az ukránoknak lehetőségük legyen a fegyveres erő létrehozására. Tehát fokozzuk erőfeszítéseinket, nemcsak a fegyverek biztosításában, hanem az Ukrajna által biztosított fegyveres erők kiképzésében is.”
Stoltenberg leszögezte: szerinte nagyon is lehetséges, hogy Ukrajna győzni fog.
Az ukránok ügyességről és bátorságról tettek tanúbizonyságot ebben a háborúban. És sikerült felszabadítaniuk az Oroszország által eredetileg megszállt terület 50%-át. Szoros kapcsolat van a fronton történtek és a tárgyalóasztalnál történtek között” – fogalmazott a főtitkár.
Tehát ha békét akarnak, akkor az ehhez vezető út Ukrajna katonai támogatása.
Senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan érhet véget ez a háború. De azt tudjuk, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál valószínűbb, hogy Oroszország elfogadja, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnie és bele kell egyeznie egy olyan megoldásba, amelyben Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesül” – hangoztatta Stoltenberg.
Megjegyezte: Ukrajnán kívül tervezik kiképezni a katonákat, szerinte az ukránok felszabadították az oroszok által elfoglalt területek felét, és a békéhez pedig Ukrajna katonai támogatásán át vezet az út. Arról is beszélt, szerinte nem lesz katonai konfrontációja a NATO-nak Oroszországgal, mivel a NATO azért van 75 éve, hogy ezt megakadályozza. Mint fogalmazott: „a NATO elsődleges célja nem a háború, hanem annak megelőzése. A háború megelőzéséhez azonban erősnek és egységesnek kell lenni. És ez az, amit mi biztosítunk.”
Stoltenberg nemrég az Economistnak nyilatkozva beszélt arról, hogy szerinte a NATO-tagok által adott fegyvereket az ukránok bevethetnék oroszországi célpontok ellen is.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-főtitkár interjút adott az Economistnak.