Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt , Emmanuel Macron francia elnök egy nagyszabású interjúban vázolta fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit. Macron az Economistnak újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az ukrán-orosz háborúba és „abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell beküldenie az európaiaknak a háborús zónába.
Macron kijelentéseiről Demkó Attilát, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetőjét kérdeztük, aki elmondta: ez valószínűleg nem több, mint politikai kommunikáció. „A francia elnök pontosan tudja, hogy a hadserege nem képes jelentős létszámú alakulat küldésére. Németország politikailag nem kész erre. Olaszország, Spanyolország katonai költségvetése, illetve a haderő helyzete szintén nem alkalmas erre. Tehát legfeljebb a lengyel hadsereg maradna, de az édeskevés lenne” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Demkó Attila felvázolta, hogy az ukrajnai front 1100 kilométer hosszú, de ha nem is a frontra, hanem a hátországba küldenék az európai csapatokat – például aknamentesíteni –, akkor is a gyakorlatban részesévé válnának a háborúnak.
„Az oroszok légicsapásainak, rakétacsapásainak áldozatai lehetnének a NATO-katonák, de úgy, hogy nem vonatkozik rájuk a NATO ötödik cikkelye”
– magyarázta a szakértő.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta: két több, mint félmillió fős sereg harcol az ukrán fronton. Ehhez képest Európa minimális létszámú katonát tudna küldeni, ami nem lenne igazi segítség.
„Igazából Ukrajnának nem tudunk segíteni, viszont európai katonák halnának meg, akikre ugyan nem vonatkozik az ötödik cikkely, mert az nem a NATO elleni támadás, ha valaki ukrán területen hal meg, de a feszültség megnövekedne. Tehát ez három szempontból is felelőtlenség: emberek halnak meg, Ukrajnának nem segít, a feszültséget viszont növeli” – mondta a szakértő.
Demkó Attila kijelentette: ez csak politikai kommunikáció Macron részéről, aki most játssza a bátor politikust.
„Az elnök pontosan tudja, hogy senki nem fog csapatokat küldeni.
Erre az európaiak képtelenek, egyedül az Egyesült Államok lenne képes, de ők ezt nem fogják megtenni. Macron, ha úgy alakul, elmondhatja: »ugyan Ukrajna vereséget szenvedett, de ő Emmanuel Macron támogatta volna a merészebb fellépést is.« Tehát ez csak politikai számítás a részéről” – mondta a szakértő.
Hozzátette: Macron jogosan utalt arra, hogy az Ukrajnával szomszédos országok biztonsága törékeny, hiszen jelenleg egész Európa biztonságát egyedül az Egyesült Államok biztosítja. De mint elmondta: Franciaország valójában egyáltalán nem tartozik Ukrajna legnagyobb támogatói közé.
„Míg Franciaország például nulla darab harckocsit küldött Ukrajnának, addig Lengyelország több mint 300-at. Macron úgy beszél, hogy igazából nincs mögötte sem erő, sem szándék a cselekvésre” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
„Egy nagy tehetségű, egykor felelős politikusnak a felelőtlen mondatai ezek.
Ugyanis, egészen az elmúlt pár hónapig Macron volt a legjózanabb az orosz kérdésben” – mondta Demkó Attila.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Pontosságra és gyorsaságra lesz szükség.
Ismert: az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
