Sőt az egész EU-t ebbe az irányba tolnák.
Nyitókép: Jorge Mantilla/AFP
A portugál kormány továbbra is elkötelezett Palesztina államként való elismerése mellett, de az EU tagállamai között a lehető legszélesebb konszenzusra törekszik
– írták meg a portugál külügyminisztérium forrásai.
„Ez csak idő kérdése” – mondta a portugál külügyminisztérium egyik forrása szerdán, rámutatva, hogy Lisszabon mediációs pozíciót foglal el az EU-ban ebben a kérdésben, ezért „különböző államokkal konzultál, hogy a legnagyobb konszenzust érje el, és
a legtöbb országot bevonja a két állami megoldásába, ami: Izrael és Palesztina.”
A minisztériumi forrás hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontját már több alkalommal kifejtette Paulo Rangel, a portugál diplomácia vezetője, és ez az előző kormány irányvonalát követi. Rangel egy interjúban elmondta, hogy
a portugál kormány jelenleg nem csatlakozik Spanyolországhoz Palesztina államiságának elismerésében, és kifejtette, hogy „a legmegfelelőbb pillanatra várnak, hogy ezt a lépést megtegyék”.
Bár elismerte, hogy Portugália álláspontja hasonló Spanyolországéhoz, hangsúlyozta, hogy ez mégsem ugyanaz, mert van egy időbeli eltérés. 2023 végén João Gomes Cravinho korábbi külügyminiszter elmondta, hogy
Palesztina államként való elismerése „valami, ami meg kell történjen”, de „néhány közeli partnerrel” együttműködve és „egy békét elősegítő pillanatban”.
Ugyanezen alkalommal a korábbi miniszter azt mondta, hogy
„nem lesz kollektív elismerés” az EU részéről, mivel „különböző országoknak különböző álláspontjaik vannak.”
Spanyolország, Írország és Norvégia bejelentették, hogy május 28-tól elismerik Palesztina függetlenségét.
Eközben Szlovénia bejelentette, hogy „a következő napokban” csatlakozik Palesztina elismeréséhez, Robert Golob miniszterelnök szerint, aki találkozik a blokk azon országainak vezetőivel, amelyek még nem ismerték el Palesztinát. Márciusban Szlovénia kinyilvánította készségét Palesztina elismerésére egy közös nyilatkozatban Spanyolországgal, Máltával és Írországgal az Európai Tanács brüsszeli ülésén.
Spanyolország, Írország és Norvégia közös kezdeményezését a palesztin vezetők üdvözölték, míg az izraeli kormány bírálta, és visszahívta nagyköveteit a három országból.
Az elismerésre egyre több európai vezető és tisztviselő jelentette ki támogatását a közel-keleti kétállami megoldás mellett, miután a Hamasz októberi támadása Izrael ellen és Izrael válaszcsapása Gáza ellen történt. Egyesek az elismerést politikai eszközként tekintik, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a kétállami megoldás elfogadása érdekében, annak ellenére, hogy a Netanjahu kormány ellenségesen viszonyul az ötlethez.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A Politico már hullajtja is a könnyeket.
A németek már rémeket látnak.
Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A Tisza Párt kiszivárgott gazdaságpolitikai elképzelései között a magánszektor szerepének erősítése is megjelenik, beleértve a közműszolgáltatásokat.
