Sőt az egész EU-t ebbe az irányba tolnák.
Nyitókép: Jorge Mantilla/AFP
A portugál kormány továbbra is elkötelezett Palesztina államként való elismerése mellett, de az EU tagállamai között a lehető legszélesebb konszenzusra törekszik
– írták meg a portugál külügyminisztérium forrásai.
„Ez csak idő kérdése” – mondta a portugál külügyminisztérium egyik forrása szerdán, rámutatva, hogy Lisszabon mediációs pozíciót foglal el az EU-ban ebben a kérdésben, ezért „különböző államokkal konzultál, hogy a legnagyobb konszenzust érje el, és
a legtöbb országot bevonja a két állami megoldásába, ami: Izrael és Palesztina.”
A minisztériumi forrás hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontját már több alkalommal kifejtette Paulo Rangel, a portugál diplomácia vezetője, és ez az előző kormány irányvonalát követi. Rangel egy interjúban elmondta, hogy
a portugál kormány jelenleg nem csatlakozik Spanyolországhoz Palesztina államiságának elismerésében, és kifejtette, hogy „a legmegfelelőbb pillanatra várnak, hogy ezt a lépést megtegyék”.
Bár elismerte, hogy Portugália álláspontja hasonló Spanyolországéhoz, hangsúlyozta, hogy ez mégsem ugyanaz, mert van egy időbeli eltérés. 2023 végén João Gomes Cravinho korábbi külügyminiszter elmondta, hogy
Palesztina államként való elismerése „valami, ami meg kell történjen”, de „néhány közeli partnerrel” együttműködve és „egy békét elősegítő pillanatban”.
Ugyanezen alkalommal a korábbi miniszter azt mondta, hogy
„nem lesz kollektív elismerés” az EU részéről, mivel „különböző országoknak különböző álláspontjaik vannak.”
Spanyolország, Írország és Norvégia bejelentették, hogy május 28-tól elismerik Palesztina függetlenségét.
Eközben Szlovénia bejelentette, hogy „a következő napokban” csatlakozik Palesztina elismeréséhez, Robert Golob miniszterelnök szerint, aki találkozik a blokk azon országainak vezetőivel, amelyek még nem ismerték el Palesztinát. Márciusban Szlovénia kinyilvánította készségét Palesztina elismerésére egy közös nyilatkozatban Spanyolországgal, Máltával és Írországgal az Európai Tanács brüsszeli ülésén.
Spanyolország, Írország és Norvégia közös kezdeményezését a palesztin vezetők üdvözölték, míg az izraeli kormány bírálta, és visszahívta nagyköveteit a három országból.
Az elismerésre egyre több európai vezető és tisztviselő jelentette ki támogatását a közel-keleti kétállami megoldás mellett, miután a Hamasz októberi támadása Izrael ellen és Izrael válaszcsapása Gáza ellen történt. Egyesek az elismerést politikai eszközként tekintik, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a kétállami megoldás elfogadása érdekében, annak ellenére, hogy a Netanjahu kormány ellenségesen viszonyul az ötlethez.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
