Parancsszóra működik a „jogállam” Brüsszelben?

Nyitókép: SIMON WOHLFAHRT / AFP

***

Sokan elégedetten dőltek hátra akkor, amikor Alexander de Croo belga miniszterelnök elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek nyilvánította a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) betiltását, s nem sokkal ezután a Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága is döntést hozott az ügyben, hogy nem tiltható be a rendezvény –: lám, lám, a belga jogállam erős, a belga jogállam korrigál.

Holott a jelek szerint éppen ez volt az a lépés, ami a leginkább elárulta a belga jogállam valódi természetét, miután több polgármester és több bírói fórum is elutasította az MCC keresetét.

Először is lássuk, mi történt: a szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) természetesen jóval az esemény előtt helyszínt keresett a rendezvénynek.

Az eseményen, amit Yoram Hazony izraeli filozófus kezdeményezésére rendeznek, magas rangú politikai vezetők jelentek meg, Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a főszónok, de többek között Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, Suella Braveman volt brit belügyminiszter és Nigel Farage korábbi EP-képviselő is felszólalt. A helyszínre emellett mintegy ötszáz vendéget is vártak.

Komoly szervezés, majd kellemetlen fordulatok

Nem bízták a véletlenre a dolgot, a népszerű Concert Noble nevű szállodában foglaltak helyet a rendezvénynek. A helyszín azonban Philippe Close, Brüsszel szocialista polgármestere nyomására végül elutasította az MCC-t, azonban itt még nem volt írásos megállapodás.

A második kiszemelt helyszín a Sofitel hotel volt. Itt már szerződés is született, az MCC pedig már fizetett is a helyszínért. Miután Etterbeek liberális polgármesterének nyomására a Sofitel visszamondta a rendezvényt, és vis maiorra hivatkozott, átvéve a balliberális érvelést abban, hogy a NatCon kapcsán elképzelhető, hogy zavargások törnének ki. Itt egyébként az MCC perelt is, de ez a bíróság elutasította, közölve: szerintük a hely részéről felmerült a biztonsági kockázat.

Végül a harmadik helyszín, a Claridge rendezvényterme volt az, ahol az ominózus rendőrségi jelenetek lezajlottak. Itt a polgármester már nem csak a helyszínre gyakorolt nyomást, de

Beleolvastunk a polgármesteri határozatba is. A dokumentum arra hivatkozik, hogy a rendezvény „provokatív és diszkriminatív”, a „nemzeti szuverenitás” védelmére való fókuszálás pedig „euroszkeptikus” hozzáállást jelent, ami „kétségtelenül heves reakciókhoz, sőt a közrend, különösen a biztonság, a köznyugalom és a béke jelentős megzavarásához vezethet”, ráadásul a terrorelhárítás sem tanácsolja a rendezvény megtartását. A határozat emellett gyakorlatilag olyan, mint amilyeneket a tetszőleges diktatúrák szoktak hozni háború idején: nem csak a konkrét rendezvény betiltásáról rendelkezik a megadott időpontban. 

Ezzel a határozattal kapcsolatban az MCC délután 2 órakor két bíróságon is kifogással élt; ezek közül az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet még aznap délután. Időközben a konferencia folytatódhatott, bár sok vendég kívül rekedt, miután a rendőrök nem voltak hajlandóak beengedni őket a helyszínre.

Közben azonban dagadni kezdett a botrány, az úgymond európai közösség is felkapta a fejét erre a kirekesztő gyakorlatra. Rendezvényt betiltani politikai alapon? Ráadásul az érintett polgármestereknek még annyi taktikai érzékük is volt, hogy el is büszkélkedtek azzal, hogy karhatalmi erőkkel belefojtották valakikbe a szót a szabadság úgymond európai fővárosának vezetőiként.

Megdöbbentő, elfogadhatatlan

A nemzetközi közvélemény is az esemény felé fordult.

A brit miniszterelnök szóvivője a Brüsszelből érkező híreket „rendkívül zavarba ejtőknek” nevezte, hozzátéve, az ilyen lépések „ártanak a szólásszabadságnak és a demokráciának”.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „teljes szolidaritásáról” biztosította a konferencia résztvevőit; s felkérte Alexander De Croo belga miniszterelnököt, hogy járjon utána a történteknek.

Még az esemény ádáz kritikusai is közös közleményben álltak ki az ellehetetlenítés ellen.

Köztük kapcsolt a belga miniszterelnök is, ekkor született meg a cikk elején idézett állásfoglalása:

Váratlan „jogállami” fordulat

Ezek után került sor arra, ami valószínűleg nem kimondottan napi gyakorlat Belgiumban: este tíz órakor viharos sürgősséggel és jogászok szerint teljesen életszerűtlen módon összeült a Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága, és már hajnali 4 órakor sokoldalas bírói döntést közöltek. Ebben aztán – hogy, hogy nem – a korábbi két bírói fórummal teljesen ellentétes döntésre jutottak.

Jelesül – teljes összhangban a miniszterelnöki dörgedelemmel – teljesen korrekt módon és megalapozottsággal igazat az MCC-nek, és tiltották meg a rendezvény megtiltását, dörgedelmes indoklásban sorolva a jogellenes kifogásokat, amikkel be akarták rekeszteni a rendezvényt, beleértve, hogy a helyi döntéshozók hogyan gyakoroltak nyomást a helyszínekre, hogy mindezt politikai alapon tették, és hogy a terrorelhárítás (OCAD) is csak közepes szintűnek ítélte meg a fenyegetettséget, és így tovább.

Természetesen ilyesmire semmiféle bizonyíték nincsen, de az események sorrendisége után az emberben mégis marad egy kellemetlen kérdőjel.

• Mi lett volna, ha nem kap ekkora publicitást a brüsszeli három kiskirályok betiltósdija?
• Csak akkor „elfogadhatatlan és alkotmányellenes” másokat a politikai véleményük miatt vegzálni, ha a miniszterelnök úgy dönt?
• S vajon nemzetközi botrány és miniszterelnöki intés kell ahhoz, hogy – a nagyobb skandallumot elkerülendő – érvényesüljenek az alapvető emberi jogok, a szabad véleménynyilvánítás joga és a szólásszabadság?

Frissítés