Óriási fordulat: az Európai Unió bíróság elé állítaná Németországot

Nyitókép: Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Mukran kikötő, mélyhűtött földgáz (LNG) kirakodóállomás (Stefan Sauer/dpa/AFP)

Az EU bíróság elé citálja Németországot, ha Berlin nem vizsgálja felül a német kormány által kivetett, sokak által kezdetektől vitatott gázadótörvényt, amely a szomszédos országok szerint árt az orosz energiától való való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, mondta az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője a Politicónak.

Mint ismeretes, Németország 2022-ben vezette be ezt az adófajtát, hivatalosan azért, hogy ellensúlyozzák azt a tízmilliárd eurós költségvetési hiányt, amely a 2022-es árrobbanás idején a jelentős földgázvásárlásokból adódott. Németország szomszédai azonban úgy vélik, mindez sértheti a gáztárolásra vonatkozó uniós szabályokat, 

Az Európai Bizottság osztja ezeket az aggályokat. Ahogyan a testület egyik magas rangú tisztviselője fogalmazott, „okunk van arra, hogy ezt a törvényt a versenyjog és az egységes piac szabályainak egyértelmű megsértésének tekintsük. Ha Németország nem tesz lépéseket a jogsértés orvoslására és az adónem eltörlésére vagy olyan mértékű csökkentésére, hogy az ne okozzon zavart az egységes piacon, akkor a következő hónapokban elkerülhetetlen lesz a jogi lépés.”

Németország ezt az elvet rúgta fel, amikor bevezette a gázimportadót azt követően, hogy a nagykereskedelmi gázárak rekordmagasra nőttek, miután Moszkva csökkentette az exportot, büntetésül az Ukrajnának nyújtott európai támogatások miatt – a rövid távú szállítások felvásárlása miatt Németországnak hatalmas gázszámlája lett.

Annál is inkább, mert a blokk 2027-ig meg akarja szüntetni Moszkva fosszilistüzelőanyag-importját; eddig ez csak kétharmadában sikerült, arról nem is beszélve, hogy több közép-európai ország továbbra is nagymértékben függ Moszkvától.

A múlt hónapban Ausztria, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság az uniós energiaügyi miniszterek ülésén felszólította Brüsszelt, hogy foglalkozzon a német gázadóval, „amely jelentős kihívások elé állítja az európai gázpiacot, és tágabb értelemben hatással van az energiabiztonságra, a gazdasági versenyképességre és az EU-n belüli szabályozási koherenciára”, ám a németek kötik az ebet a karóhoz a szabályozás  törvényességét illetően.

„A gáztárolási díj nem diszkriminatív, és minden országra azonos mértékű” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a német gazdasági minisztérium szóvivője a Politicónak, egyben megerősítette, hogy  kormánya informális tárgyalásokat folytat a bizottsággal az uniós jog esetleges megsértése ügyében. Hozzátette, hogy Berlin jól feltöltött tartalékai jelentősen hozzájárultak az árak stabilizálásához és a piacok megnyugtatásához nemcsak Németországban, hanem más európai országokban, illetve azt is állította, hogy az uniós gázkereskedelmet „nem korlátozza ez az adó, így az orosz gázra való átállás nem indokolható”. 

A szakértők azonban koránt sincsenek az igazáról meggyőződve, Aura Săbăduș, az ICIS piackutató cég vezető gázpiaci elemzője szerint ha nem szüntetik meg ezt az adót,

„Az EU ezért a jogi lépések kilátásba helyezésével éppen megfelelő üzenetet küldi Németországnak, amelynek a megszorításai érthetők, de ennek nem az EU belső piacának tönkretétele a módja” – érvelt Săbăduș.