Merre tovább, Horvátország? – választanak szomszédunkban
Miközben zajlanak a forró európai és közel-keleti események, Horvátország szerda folyamán parlamenti választást tart.
Megnyerte a szerdán tartott parlamenti választást a kormányzó jobboldali HDZ, de nem szereztek többséget.
Fotó: BERTRAND BODIN / ONLY WORLD / Only France via AFP
Parlamenti választást tartottak Horvátországban szerdán. A horvátoknak alapvetően a nyolc éve kormányzó, Andrej Plenković vezette HDZ, avagy az államfői székből ismét kormányfővé avanzsálni kívánó Zoran Milanović szocdem pártja között kellett dönteniük. Az előzetes felmérések alapján a HDZ nem túl meggyőző győzelmére lehetett számítani Milanovićék fölött – és ez is következett be. Kérdés, hogyan lesz ebből újabb, stabil kormányzati ciklus.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben zajlanak a forró európai és közel-keleti események, Horvátország szerda folyamán parlamenti választást tart.
Csütörtök reggelre, a szavazatok 99,7 százalékának összeszámlálása után az látszik:
az Európai Néppárthoz tartozó, jobboldali HDZ 34,44 százalékot szerzett,
és ez 60 képviselőre lesz elég a 151 tagú horvát törvényhozásban, a száborban. Ez 6 képviselővel kevesebb, mint amennyit négy éve értek el.
Ezzel szemben az „Igazság folyói” névre hallgató, szocdemeken alapuló ellenzéki választási szövetség, melynek meghatározó vezetője Zoran Milanović horvát államfő, 25 százalékot ért el, amivel 42 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, eggyel többet, mint négy évvel ezelőtt.
A nemzeti jobboldali Haza Mozgalom (DP) 9,57 százalékkal 14 képviselői helyet szerezhet, ez kettővel kevesebb az előző eredményénél. A „Tudjuk” zöld-baloldali mozgalom 9,06 százalékon áll, ez 10 képviselői helyet jelent, hárommal többet a korábbinál. A Híd – Szuverenisták nevű jobboldali szövetség pedig 8,02 százalékot ért el, amivel 11 képviselőt küldhetnek a parlamentbe.
Bejutottak még a Mi Horvátországunk szocdem irányultságú párt, a centrista-liberális Focus-Republika, valamint a horvátországi kisebbségek képviselői is, összesen 13 képviselővel.
A nagy pártoknak ebből a végeredményből kell parlamenti többséget és új kormányzatot alakítani képes koalíciót létrehoznia. Nem lesz könnyű menet. Plenković nyolc évnyi kormányzása alatt, miközben alapvetően az európai fősodorhoz és az Európai Néppárt irányvonalához igazodó irányvonalat vitt a nemzetközi politikában,
otthon folyamatos botrányokkal kellett szembenéznie.
Két ciklus alatt több tucat minisztere bukott bele különböző, köztük korrupciós botrányokba. Bár Horvátországban több jobboldali párt van, és még a Milanović-féle baloldal is nacionalistának mondható, a viszonyok meglehetősen ziláltak a jobboldali táboron belül.
A választáson győztes HDZ mindenesetre bizakodó: „A HDZ harmadszor is meggyőző erejű győzelmet aratott” – jelentette ki Plenković miniszterelnök, aki azt ígérte, másnaptól a parlamenti többség biztosításán fognak dolgozni a kormányalakítás érdekében.
„A HDZ több mandátumot szerzett, mint a baloldal összesen, ami egy kiváló eredmény” – jelentette ki Davor Bozinovic miniszterelnök-helyettes.
A szocdemek vezetője, Pedja Grbin viszont arról beszélt:
az eredmények nem olyanok, mint amilyeneket kívántak, de úgy látja, „az emberek változást akarnak”;
és a szocdemek szerint „még nincs vége” a dolognak, várnak rájuk a lehetséges koalíciós tárgyalások.
Elemzők szerint a harmadik helyen befutó, nemzeti-konzervatív Haza Mozgalomnak királycsináló szerepe lehet a most kezdődő tárgyalások során. Ugyanakkor előzetesen nem jelentették ki, melyik oldalt támogatnák a választás után. A tárgyalásokba pedig beleszólhat még a másik két kisebb párt, valamint a kisebbségek és a külhoni horvátok képviselői is – adott esetben velük is megoldható a parlamenti többség elérése.
Az bizonyos, hogy ahogy a kampány, úgy a választás utáni időszak sem lesz mentes a két nagy játékos, Plenković és Milanović üzengetésétől.
Milanović államfő „a bűn keresztapjának” nevezte a jobboldali miniszterelnököt,
Plenković viszont „oroszpártinak” címkézte az EU-kritikus és Ukrajna lelkes támogatásától is ódzkodó, újabban a szuverenista nézetek felé nyitó államfőt.