A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.
Nyitókép illusztréció. Fotó: Pixabay
Egyetlen generáció sem kapott még annyi kritikát, mint az úgynevezett Z-generáció. Például a németek 90 százaléka is negatívan vélekedik az 1995 és 2009 között született fiatalokról. A témában Németország legismertebb generációkutatója, Rüdiger Maas adott interjút a Die Weltnek.
A szakértő többek között kijelentette,
az idősebb generáció hibája, hogy ezek a fiatalok nem találják meg a helyüket a munkaerőpiacon,
közülük sokan állás nélkül tengődnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A friss diplomások kevésbé érdeklődnek a nagy technológiai cégek állásai iránt – derült ki a Handshake nemrégiben végzett felméréséből. A diákok – állításuk szerint – ehelyett inkább a stabilitást keresik, ami a leépítések óta nem igazán mondható el a techóriásokról.
Maas új könyvében, a Munkaképtelen generációban, – melynek alcíme, hogy Hogyan kényszerítenek minket a fiatalok a munka és a társadalom újragondolására – részletes képet ad az általa „félreértelmezett generációhoz” tartozókról, és feltárja azokat a hamis kliséket is, amelyek köréjük fonódtak.
A kutató az interjúban kijelentette, hogy a németek negatív vélekedése is több félreértésből fakad. Megjegyezte, hogy napjainkban megváltozott az idősebbek vélekedése a fiatalokról. Míg régebben sokszor „csak szidták őket”, addig „ma meg meg akarják érteni az ifjakat, és
bizonyos esetekben tanulni is akarnak tőlük. Mi több, még utánozzák is őket”.
Példaként azt hozta, hogy míg a ‘80-as években senki sem vette volna komolyan a Fridays For Future környezetvédő aktivistáit, addig mostanság már „piedesztálra emelik őket. Ez az új jelenség pedig megváltoztatja az eddigi folyamatokat”.
Maas arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai gyerekek már dönthetnek arról, hogy az életükben mely dolgok hova kerülnek. Épp ezért más tudattal lépnek ki a munkaerőpiacra. „Emiatt pedig nagyon különböző logikák ütköznek össze. Az idősebb generáció meglepődik a fiatalabb generáció viselkedésén. (...) Két olyan generáció találkozik, akik teljesen más világokban nőttek fel, teljesen más tapasztalatokkal bír” – hangzott el.
A generációkutató kérdésre válaszolva kifejtette, hogy míg az idősebb generáció olyan munkakörnyezetbe került, amelyben gyakran nagy volt a verseny, nem ritkán több száz vetélytárssal kellett szembenézniük, addig
a Z generáció már egy olyan világban nő fel, amelyben bármit és bármikor elérhet, megszerezhet.
„A világ összes tudása állandóan a rendelkezésünkre áll. El vagyunk telítve információkkal. Ezért tart 20 percig kiválasztani egy filmet a Netflixen. És ezért örülnek a fiatalok, amikor a Netflix megmondja nekik, hogy mit nézzenek” – magyarázta.
Igaz ez a munkaerőpiacra is. „Egy fiatal kis túlzással 22 ezer szak közül választhat, és rengeteg vállalatnál dolgozhat. Ez túlzott igényeket támaszt. Az idősebbek nem is értik, mi a probléma. Ők hálásak lennének a nagyobb választékért. De a fiatalabbaknak annyi választási lehetőségük van, hogy teljesen más gondolkodásmódot alakítottak ki” – húzta alá.
„Nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, ha megbuknak egy vizsgán.
De akkor sem történik semmi, ha nem kapnak munkát.
Sőt, akkor sem ha elbocsátják őket. Az idősebbek számára ez teljesen elképzelhetetlen. A fiatalabbak számára azonban ez olyan magától értetődő dolog, amely formálja a tudatosságukat és ezáltal a viselkedésüket is. (...) Már nem azonosulnak a munkájukkal” – fejtette ki Rüdiger Maas a lapnak.
A szakember arra is kitért, hogy manapság a fiataloknak nincsenek már súrlódási pontjaik sem a szüleikkel: a szülők egyre inkább barátként viselkednek a gyermekeikkel szemben. Gyakran még rajongóként is.
Ha hozzászoktál ahhoz, hogy állandóan bálványoznak, akkor ugyanezt várod a munka világában is”
– szögezte le Maas.
Arra a felvetésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy az idősebb generáció elkényeztette a fiatalokat, a generációkutató azt mondta, „engedjük, hogy a gyerekeink lusták legyenek – és meglepődünk, hogy aztán még lustábbak lesznek. Hatalmas színpadot adunk a gyerekeinknek – és meglepődünk, hogy mennyire túlértékeltnek tűnnek” – fogalmazott.
Majd azzal folytatta, hogy „az idősebbek ezt azért nem értik, mert a saját tapasztalataikat a fiatalabbakra vetítik. Ez különösen érezhető a munka világában, mert itt van a legtöbb metszéspont. Itt különböző generációk dolgoznak ugyanazokon a folyamatokon. A szabadidős tevékenységeknél ez nem annyira észrevehető. De természetesen számos előítélet is szerepet játszik a generációk találkozásakor. Például, hogy kevésbé produktívak. Vagy az, hogy a fiatalabb generáció digitálisan fittebb. De ez egyáltalán nem igaz” – sorolta.
Rüdiger Maas arról is beszélt, hogy
a fiatalabb generáció tagjai azt a kényelmet követelik meg a munka világában is, amelyre nevelték őket”.
„Ha munkaadóként négynapos munkahetet kínálok, akkor nem szabad meglepődnöm azon, hogy jön valaki, aki csak négy napot akar dolgozni egy héten. És még valami más is táplálja az előítéleteket: A munkaerőpiac megváltozott. Akuthiány van fiatal tehetségekből. Szektortól, vállalattól függően a jelentkezők száma masszívan csökken” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hozzáfűzte, hogy míg a nagyvállalatok még most is el tudják kapkodni a legjobbakat, addig a másodosztályban lévő cégek már csak azokat a jelentkezőket kaphatják meg, akik korábban az ötödik vagy hatodik osztályba kerültek volna.
Ezt is ajánljuk a témában
A Telekom másfél éves tesztüzem után elveti az ötletet, ugyanis szerintük a kollégáik így nem tudtak eleget pihenni.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A legális és illegális szerek közötti határvonal egyre inkább elmosódik.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Véleménye szerint, Magyar Péter mindenkihez szólni szeretne, pártjának közleményeiben megjelennek a divatosnak tekinthető zsargonszavak is, de megannyi elem toxikus légkörre utal.
Még mindig hódít a sigma trend, ami a függetlenséget és az öntörvényűséget hirdeti a fiatalok körében, miközben a 30-as és 40-es korosztály másik fele attól szenved, hogy nem találja meg a másik felét.
Egy abortuszklinika mellett, síri csendben lelki segítséget ajánlott.
A politikus arról beszélt egy interjúban, hogy az orosz-ukrán háború tönkreteszi az európai és a magyar gazdaságot is, de Amerikára is negatív hatással van.
