Megbízhatósági problémákat szimatol a brüsszeli lap, és más fényben kezdte látni Trumpot is.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Megkongatta a vészharangot a POLITICO: a Texasból kiinduló fracking-ellenes mozgalom arra vitte Joe Biden amerikai elnököt, hogy a környezetvédő választók megnyerése érdekében ideiglenesen leállítsa az új LNG-fejlesztéseket, azaz belátható időn belül nem várható bővülés az USA cseppfolyósgáz-exportjában. Márpedig az amerikai cseppfolyós gáz az, amire Európa döntő többsége az orosz vezetékes gázt cserélte – nem csoda, hogy a lap szerint
az európaiak egyre inkább szoronganak a kínálati szűkületek és az áremelkedések miatt”.
A POLITICO felidézi: az EU 2022-ben nagy téteket tett az amerikai LNG-re, eurómilliárdokat költött a hozzá szükséges infrastruktúra kiépítésére, és számos új szerződést írt alá. Biden döntésének kontextusában ugyanakkor ez a döntés már nem csillog oly fényesen. „Vajon nem rövidlátó Amerika-függésre váltotta le Európa korcs támaszkodását Oroszországra?” – teszi fel a kérdést a brüsszeli lap, megjegyezve, hogy Európa cseppfolyós gázának közel felét mára már az USA szállítja, azaz az amerikaiak piaci részesedése megduplázódott, miközben már nem a vezetékes gáz, hanem az LNG az EU legfontosabb beszerzési forrása.
Az EuroGas iparági képviselet már érzi is a problémát a bideni döntésben, és a fejlesztési stop visszavonására hívta fel a Fehér Házat.
Arra figyelmeztetnek, hogy ellenkező esetben visszatérhetnek „az orosz ellátás megcsappanása miatti rekordmagas árak”.
Ez annál is inkább így lehet, mert a 2022-2023-ban kötött amerikai gázszerződések zöme rövidtávú volt, azaz sem az olcsó árat nem tudta garantálni, sem az 5-10 éves távú ellátásbiztonságot. Amerika ugyanakkor egyelőre nem tervez lépni, a nemrégiben megtartott európai-amerikai energiatanácsi ülésen az LNG-fejlesztések kérdése napirenden sem volt a POLITICO szerint.
Az amerikai olaj- és gázipar nagyságai közben Houstonban konferenciáztak márciusban, ahol az ExxonMobil alelnöke, John Ardill figyelmeztette Európát: önállóbbá kell válnia, mert „a cseppfolyósított földgáz átirányítása és a terminálok építése nem hosszú távú megoldás”.
Van azonban valaki a POLITICO szerint, aki segíthet: ott a „Donald Trump-faktor”.
Ő ugyanis a Fehér Házba visszatérve bizonyosan teljes gőzzel nekiindul majd a fosszilis üzemanyagipar fejlesztésének, különösebben nem törődve azzal, hogy a klímatudósok mit mondanak. Ez azonban a POLITICO-nak már megint nem jó: „Míg az amerikai LNG-gyártás felfutása valószínűleg levinné az árakat, különösen az EU által előnyben részesített rövid távú szerződések árait, felvetne kellemetlen kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy vajon nem a környezet elleni harchoz asszisztálnának-e az európai nemzetek” – írják.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
