Arra figyelmeztetnek, hogy ellenkező esetben visszatérhetnek „az orosz ellátás megcsappanása miatti rekordmagas árak”.
Ez annál is inkább így lehet, mert a 2022-2023-ban kötött amerikai gázszerződések zöme rövidtávú volt, azaz sem az olcsó árat nem tudta garantálni, sem az 5-10 éves távú ellátásbiztonságot. Amerika ugyanakkor egyelőre nem tervez lépni, a nemrégiben megtartott európai-amerikai energiatanácsi ülésen az LNG-fejlesztések kérdése napirenden sem volt a POLITICO szerint.
Az amerikai olaj- és gázipar nagyságai közben Houstonban konferenciáztak márciusban, ahol az ExxonMobil alelnöke, John Ardill figyelmeztette Európát: önállóbbá kell válnia, mert „a cseppfolyósított földgáz átirányítása és a terminálok építése nem hosszú távú megoldás”.
Van azonban valaki a POLITICO szerint, aki segíthet: ott a „Donald Trump-faktor”.
Ő ugyanis a Fehér Házba visszatérve bizonyosan teljes gőzzel nekiindul majd a fosszilis üzemanyagipar fejlesztésének, különösebben nem törődve azzal, hogy a klímatudósok mit mondanak. Ez azonban a POLITICO-nak már megint nem jó: „Míg az amerikai LNG-gyártás felfutása valószínűleg levinné az árakat, különösen az EU által előnyben részesített rövid távú szerződések árait, felvetne kellemetlen kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy vajon nem a környezet elleni harchoz asszisztálnának-e az európai nemzetek” – írják.