Történelmi változást követelnek Brüsszelben a NatCon-ügy miatt
A német lapban megjelent publicisztika szerint máshol kellene megrendezni az EU-csúcsokat, ha Orbán Viktor nem kívánatos személy a városban.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
Nyitókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images
***
Enrico Letta volt olasz miniszterelnök volt az egyik főszereplője a rendkívüli brüsszeli csúcs második, csütörtöki napjának, aki a „versenyképes és zöld” Európa víziójával kilincselt egy jelentés formájában. Rögvest az elején elárulta a Politicónak, hogy „a nagy kockázat az, hogy egyáltalán nem lesz elég pénzünk a zöld átálláshoz” – írta meg a Politico hosszú tudósításában; mi most ebből szemelgetünk. Letta ugyanakkor rámutatott,
a magánvagyonok befektetését sokan Amerikában végzik, Európának csak morzsák jutnak,
ezért kell egységes piac a tőkének. Szerinte az EU-nak először három ágazatot kell az egységes piacba bevonnia: az energiát, a pénzügyet és a távközlést.
Ezek közül az egyik al-kategória, az adóharmonizáció is sok ellenérzést szült. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint hazája egyik versenyelőnyét vesztené el ezzel.
A közös kölcsönfelvételnek meg a gazdagabb országok nem örültek. Nehammer osztrák kancellár például kijelentette, hogy „a közös adósság mindig közös kamatterhet jelent”, hozzátéve, hogy az ország továbbra is magas kamatot fizet a Covid-járvány idején felvett adósságáért.
Közben, mint írja a Politico, egyes tagországokat, köztük Franciaországot sem nyerte meg teljesen az az ötlet, hogy a fővárosokat arra kényszerítse, hogy nemzeti támogatásaik egy részét összeurópai projektekre irányítsák.
Márpedig ha az USA-val vetekedő befektetési kultúrát akarnak, akkor ehhez közös felügyelet is kell – állt össze ennek kapcsán azért a német-francia tengely Emmanuel Macron és Olaf Scholz személyében (ennek viszont az írek és Luxemburg nem örülne).
Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek viszont nagyon tetszett kollégája és ellenfele, Enrico Letta jelentése a különféle egységes piaci és közös uniós adósságfelvételt érintő részekkel együtt. A saját GDP-je kétszeresével eladósodott Róma kapcsán ez érthető álláspont mondjuk.
Mark Rutte holland miniszterelnök pedig közölte, támogatja Enrico Letta ötletét, hogy az EU-nak nagyobb hatalmat adjon a belső piac ellenőrzésére és az uniós országok közötti gazdasági akadályok felszámolására. Még azt is kimondta:
„fel kell adni nemzeti hatásköreinek egy részét”.
Az ülésterem mennyezete nem kezdett repedezni.
Egyébként Olaf Scholz német kancellár is a tőkepiaci uniót és versenyképességre gyakorolt pozitív hatásűát méltatta, mondván, Emmanuel Macron francia elnökkel együtt a tőkepiaci uniót szeretné felvenni a prioritási listára.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az EU „rendkívül egyértelmű” üzenetet küld Iránnak az új szankciók bevezetésével; közölte, fontos a perzsa állam „politikai és diplomáciai elszigetelése”, mert a regionális biztonságot is fenyegeti. Ugyanakkor Izraelt is arra kérte, ne indítson válaszcsapást.
Olaf Scholz megint előállt azzal, hogy Ukrajna légvédelmét kell megerősíteni, mindenkitől azt kérte, küldje el Patriot légvédelmi rendszereit a háborúban álló országnak. Még azt is mondta a Politico szerint, hogy
egyes államok megengedhetik maguknak, hogy „feladják rendszerüket, hogy Ukrajna jobban megvédhesse magát”.
S a mennyezet még mindig kitartott.
A júliusban kezdődő magyar elnökség is szóba került. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai főtanácsadója visszautasította azt a közkeletű vádat, miszerint a magyarok ki akarnának lépni az EU-ból. „Nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, mint a britek”. Ugyanakkor konzervatív összefogást sürgetett, mondván, a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek a parlamentben nagy nyomást gyakorolnak a konzervatívokra, s ezért „a konzervatív erőknek össze kell fogniuk”. Természetesen felidézte a két nappal korábbi, „veszélyes és elfogadhatatlan” eseményeket, amelyek a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia kapcsán történtek (ezt a Politico azért nem részletezi).
Ezt is ajánljuk a témában
A német lapban megjelent publicisztika szerint máshol kellene megrendezni az EU-csúcsokat, ha Orbán Viktor nem kívánatos személy a városban.
Orbán Balázs szintén visszautasította azt az elképzelést, hogy a versenyképességhez hasonló kérdésekben több hatáskört adjanak át Brüsszelnek. Egyébként Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül Alexander De Croo belga vezetője után vette át a szót, és kijelentette, hogy Magyarország elkötelezett amellett, hogy soron következő elnöksége alatt is folytassa a munkát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az első és legfontosabb prioritás számunkra Magyarország békéjének és biztonságának szavatolása – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Brüsszelben .
De nem csak a magyaroknak kellett vádak ellen tiltakozniuk; Emmanuel Macron francia elnök visszautasította a vádakat, miszerint hazája Oroszországot LNG-gáz vásárlása által finanszírozná.