Tradicionális maori harci tánccal szakították meg az új-zélandi parlament ülését (VIDEÓ)
Az egyik képviselő egy törvényjavaslatot is kettétépett.
Húsz év alatt egyharmadával nőtt a távoli szigetország lakosságszáma, a kormányfő szerint fenntarthatatlan a bevándorlás szintje.
Nyitóképen: Auckland, Új-Zéland (Neil Farrin / Robert Harding RF / robertharding via AFP)
Szigorította a munkavállalási engedélyeinek kiadását a bevándorlók körében Új-Zéland. Az indok: a migráció „fenntarthatatlan” szintje – írja a BBC. Az alacsony képzettségű jelentkezőknek angol nyelvi feltételeknek kell megfelelniük és maximum három évig maradhatnak az eddigi öt helyett.
Csak 2023-ban 173 ezren vándoroltak be Új-Zélandra.
A távoli szigetország népességnövekedésére jellemző, hogy 20 éve, 2004-ben még csak 4 millióan laktak ott, 10 éve, 2014-ben pedig már 4,5 millióan; az idei áprilisi becslések szerint pedig már 5,3 milliós a népesség. A lakosságnak jelenleg 70 százaléka fehér, 16 százaléka maori őslakos, 15 százaléka pedig ázsiai származású, főleg indiai és kínai bevándorló.
Az új-zélandi kormány most azon az állásponton van, hogy a magasan képzett bevándorlókra akar fókuszálni, olyan szakterületeken, amikből hiány van az országban. Azt is hangsúlyozzák, hogy az új-zélandiaknak van elsőbbségük a munkaerőpiacon. A jobboldali miniszterelnök, Christopfher Luxon tavaly arról beszélt: ezek a magas migrációs adatok „egyáltalán nem fenntarthatók”.
Luxon szerint a korábban kormányzó, az időközben a hatalomból távozott Jacinda Ardern vezette Munkáspárt
„megnyitotta a zsilipeket, amikor lelassult a gazdaság”.
Sok született új-zélandi mostanában inkább maga vándorol ki, főleg a közeli, több lehetőséggel kecsegtető Ausztráliába. Ugyanakkor Ausztrália is épp pár hónapja jelentette be, hogy megfelezik a bevándorlók engedélyezett létszámát, hogy ezzel csökkentsék a lakhatási és infrastrukturális válságot.