Csángó néprajzkutató: A román főpap azt állította, kóbor gyerekek írták alá a magyar mise iránti kérést
Évtizedekbe került, mire nagy munkával, sok-sok szervezéssel és utánajárással sikerült elérni a rendszeres magyar misét.
Öt évvel az első magyar mise után ismét történelmi pillanatnak lehettek tanúi a magyar anyanyelvű katolikusok Csángóföldön: száznegyven év után megtörtént az első magyar keresztelő Bákóban.
Nyitókép: Duma Dániel
Nagy nap virradt húsvét hétfőjén a moldvai csángókra: a jászvásári püspökség alá rendeltségük száznegyven éves történetében először kereszteltek magyar nyelvű misén gyermeket a bákói templomban: az öt hónapos, apja révén klézsei származású kis Nikolettet Varga András bogdánfalvi plébános tartotta keresztvíz alá.
Az örömhírről Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vallási felelőse számol be, aki másfél évtizeden át élen járt abban a küzdelemben, amelynek eredményeképpen 2019 januárjában először hallgathattak magyar misét Bákóban – a jászvásári püspökség 1884-es fennállása óta valószínűleg először.
S azóta minden hónapban, igaz, csak egyszer.