Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Most épp a Kalahári sivatagból osztják ki a német Zöldeket.
(Nyitókép: MTI / Kovács Attila)
Húszezer elefánttal szeretné megajándékozni a botswanai államfő Németországot és különösen annak Zöldek vezette környezetvédelmi minisztériumát. Történt ugyanis, hogy miközben Berlin a feketepiac felszámolásának állítólagos céljával legalizálta a kannabiszt, egyazon lendülettel be kívánja tiltani az afrikai vadásztrófeák behozatalát.
Botswana elnöke kijelentette: ha Steffi Lemke miniszter annyira kedveli az elefántokat, akkor szíveskedjék átvenni belőlük húszezret, tekintve, hogy a dél-afrikai országban
az édi Babarok és Dumbók túlszaporodtak, embereket taposnak halálra, falvakat rombolnak le és tönkreteszik a termést.
Mokgweetsi Masisi emellett elmagyarázta: a tilalom az orvvadászatnak kedvezne és munkahelyek megszűnéséhez vezetne. „Nagyon egyszerű Berlinben ülve véleményezni a botswanai dolgainkat” – mutatott rá a Kalahári-medencében fekvő egykori brit protektorátus elnöke, javasolván, hogy „Lemke asszony szánjon egy kis időt a tények és a tudomány megszívlelésére”. Meglátása szerint a német Zöldek „ideológiavezérelt fundamentalisták”, és „lenézik” Botswanát;
itt az ideje tehát, hogy megmutassák, miként lehet vadászat nélkül együtt élni a szabadon mászkáló elefántokkal.
A botswanai környezetvédelmi és turisztikai miniszter nemrégiben a szintén trófeabehozatali tilalmat tervező Egyesült Királyságnak ajánlotta fel, hogy leszállítanak tízezer vad elefántot a Hyde Parkba, hogy a britek is szembesüljenek a valósággal. Az ő elmondása szerint (amit a Deutsche Welle és egy WWF-felmérés alátámasztani látszik) hazájában az elefántállomány 1984-hez képest közel megháromszorozódott és továbbra sem csökken; ha viszont a közösségek elvesztik a vadászati turizmusból származó bevételeket, akkor többé nem lesznek ösztönözve arra, hogy óvják és védjék a vadon élő állatokat, ráadásul könnyen előfordulhat, hogy
a megélhetésük érdekében további földterületeket vonnak művelés alá, szűkítve az elefántok életterét.
A 2023-as szezonra 336 elefántban állapították meg a vadászati kvótát – az országban nagyjából 130 ezer elefánt él, állatvédő szervezetek szerint azonban az arányok csalókák, mert a vadászok az idősebb és egyben legvonzóbb elefántbikákat veszik célba, belőlük pedig csupán néhány ezer van. Botswana korábbi környezetvédelmi minisztere ugyanakkor kifejtette: megérti a nyugati világ trófeavadászattal szembeni ellenérzéseit, de az állatok túlélését jóval inkább veszélyezteti például az élőhelyek eltűnése,
amivel szemben Botswana (néhány másik állammal ellentétben) kifejezetten sikeresen lép fel, területének már több mint 40 százalékát tartva fenn vadvédelmi célokra.
Egyúttal kérte annak szem előtt tartását, hogy Afrika nem csupán egy nagy állatkert, hanem ott emberek is élnek, akik a vadászati bevételekből az elmúlt években tiszta vízhez és áramhoz jutottak, valamint itatókat építettek az állatok számára, a falvaktól biztonságos távolságra.