itt az ideje tehát, hogy megmutassák, miként lehet vadászat nélkül együtt élni a szabadon mászkáló elefántokkal.
A botswanai környezetvédelmi és turisztikai miniszter nemrégiben a szintén trófeabehozatali tilalmat tervező Egyesült Királyságnak ajánlotta fel, hogy leszállítanak tízezer vad elefántot a Hyde Parkba, hogy a britek is szembesüljenek a valósággal. Az ő elmondása szerint (amit a Deutsche Welle és egy WWF-felmérés alátámasztani látszik) hazájában az elefántállomány 1984-hez képest közel megháromszorozódott és továbbra sem csökken; ha viszont a közösségek elvesztik a vadászati turizmusból származó bevételeket, akkor többé nem lesznek ösztönözve arra, hogy óvják és védjék a vadon élő állatokat, ráadásul könnyen előfordulhat, hogy
a megélhetésük érdekében további földterületeket vonnak művelés alá, szűkítve az elefántok életterét.
A 2023-as szezonra 336 elefántban állapították meg a vadászati kvótát – az országban nagyjából 130 ezer elefánt él, állatvédő szervezetek szerint azonban az arányok csalókák, mert a vadászok az idősebb és egyben legvonzóbb elefántbikákat veszik célba, belőlük pedig csupán néhány ezer van. Botswana korábbi környezetvédelmi minisztere ugyanakkor kifejtette: megérti a nyugati világ trófeavadászattal szembeni ellenérzéseit, de az állatok túlélését jóval inkább veszélyezteti például az élőhelyek eltűnése,
amivel szemben Botswana (néhány másik állammal ellentétben) kifejezetten sikeresen lép fel, területének már több mint 40 százalékát tartva fenn vadvédelmi célokra.