Fotó: Gyurkovits Tamás / MCC
Az európai nemzetállamoknak be kell fektetniük a mesterséges intelligenciába, különben az USA és Kína fogja dominálni a piacot – mondja Edoardo C. Rafiotta, a University of Milan Bicocca jogászprofesszora és a Berkeley-i University of California Közjogi és Közpolitikai Programjának munkatársa, valamint az olasz adatvédelmi hatóság jogi tanácsadója, aki nemrég az MCC Budapest Summit rendezvényén adott elő.
*
Ön kutatta korábban a mesterséges intelligenciát (AI). Melyek a mai oktatás fő kérdései és a kettőnek mi köze van egymáshoz?
A mesterséges intelligencia az oktatásban problémát, de megoldást is egyaránt jelenthet. Fennáll a veszélye annak, hogy egy diák a Chat GPT-ből vagy más eszközökből vesz át információkat úgy, hogy nem az eredeti forrásokhoz fordul.
Könyvet kell olvasniuk, hagyományos tudást kell szerezniük.
A probléma a verseny, de legalább ez megérteti velünk, hogy be kell fektetnünk az oktatásba. Európában szociális államok vannak és hagyományosan jó a közoktatás, de az Egyesült Államokban minden magánkézben van, és nagy a verseny a diákokért. A tanulság az, hogy sokkal több pénzt kell befektetnünk, mert támogatnunk kell a tanárainkat és másképp kell csinálnunk az oktatást, mint a múltban. A mesterséges intelligencia eszköz lehet a természetes intelligencia, az emberi tevékenység támogatására, de nem helyettesítheti az emberi intelligenciát.
Az iskolák végül integrálni fogják a mesterséges intelligenciát?
Néhány iskola már most is ezt teszi. Igen, néhány iskola integrálhatja ezeket az eszközöket az oktatásba, esetleg külön laboratóriumot vagy szakirányú tanfolyamot tarthat. De ez nem helyettesítheti a hagyományos oktatást. Meg kell néznünk Európát. Itt vannak nemzetállamok, és ők befektetnek a technológiába. Ez egy nagyszerű lehetőség, mert az olyan eszközökre, mint a Chat GPT, gyakran jellemző a politikailag korrekt irány. Ez normális, mert ezeket az eszközöket az Egyesült Államokban találták ki, megnézik az internetet, a sajtót, és azt rakják elénk, amit ott találnak, ami a piacot tükrözi. És így a végeredmény egyoldalú.
Olyan eszközökre van szükségünk, amelyek országspecifikusak,
olyan eszközökre, amelyek tiszteletben tartják azt a tényt, hogy az EU minden egyes országa más-más szemléletet képvisel a szólásszabadsággal kapcsolatban.