Manfred Weber szerint Romániában található Európa Szilícium-völgye
Az Európai Néppárt elnöke azt mondta, Románia története egy sikertörténet.
Ursula von der Leyent cinkelte Thierry Breton, most aztán megnézheti magát, még kirúgással is megfenyegették, írja a Politico.
Nyitókép: Facebook
***
„Úgy tűnik, maga az EPP nem hisz saját jelöltjében” – tette közzé Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért felelős francia biztosa a múlt héten a közösségi médiában – a bökkenő, hogy saját főnökét, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét savazta ezzel; írta meg a brüsszeli lap.
A fentiekre ráadásul azután került sor, hogy az európai néppárti (EPP-s) politikusasszony saját képviselőcsoportjától nem igazán kapta meg azt az elsöprő támogatást, amit szeretett volna múlt héten, a párt bukaresti kongresszusán. Pedig ha komolyan gondolja, hogy egy második ciklust akar eltölteni az EB élén, akkor nem ártana, ha legalább saját pártcsaládjában nem lennének e téren kételyek irányában.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Néppárt elnöke azt mondta, Románia története egy sikertörténet.
Macron pedig – noha Breton egyébként az ő támogatójának számít – nem igazán örült ennek.
A Politicónak nyilatkozó névtelen francia forrás szerint Breton bejegyzése „tényleg hiba volt”, ami „a politikai érzék súlyos hiányáról” árulkodik, és ami „rendkívül feldühítette” Macront. De nem csak őt, mások is azzal vádolták, hogy posztjával „muníciót adott a Néppártnak”.
Az Európai Bizottságnál sincsenek elájulva Breton virtuális kalandjaitól, hétfőn Ilze Juhansone-nak, a testület főtitkárának irodája e-mailben emlékeztette a biztosokat, hogy ne ássák alá az őket foglalkoztató intézményt, vagyis a munkahelyüket.
A dorgáló levélben azt írták, „a Bizottság tagjainak feddhetetlenül és diszkréten kell viselkedniük… és semmilyen médiumon keresztül nem nyilvánulhatnak meg olyan módon, amely hátrányosan befolyásolja függetlenségükről alkotott véleményt”. A levél még ennél is tovább ment: egy emlékeztető is volt benne, miszerint
egy biztost el lehet távolítani hivatalából, vagy meg lehet fosztani nyugdíjjogosultságától, ha az uniós joggal ellentétben „nem tartózkodik a feladataival összeegyeztethetetlen tevékenységtől”.
Természetesen utóbb mindezt azzal magyarázták, hogy ez a levél nem adott személyekre vonatkozik, csupán általános iránymutatásokat tartalmaz, és így tovább, ugyanakkor a Politico egy másik névtelen forrása azzal érvelt, hogy ők az iránymutatásokat „a Von der Leyennel szembeni kritika elhallgatásának eszközének tekintik”.
Azt sem tagadta egy társa a Politicónak, hogy „Breton megpróbálja felkelteni a figyelmet és az ismertséget, egyértelmű, hogy továbbra is biztosként akar maradni”. Ellenben a gond az, hogy a biztos magatartása gyengíti Von der Leyen pozícióit, miközben a jelenlegi Bizottság legalább decemberig a helyén marad, a geopolitikai helyzet pedig nem tesz lehetővé felesleges megosztottságot.
Plusz – mert hát az ügy mögött megbúvó (szélső)jobboldali szál nélkül nem Politico-cikk a Politico-cikk – olyan vélekedéseket is idéz a lap, miszerint ezek a megnyilvánulások „ajándékszámba mennek a Köztársaságiaknak és a Nemzeti Tömörülésnek, amelyek soha nem szűnnek meg bántalmazni őt.”
A lap mindenesetre emlékeztet, az EB-elnök Macron döntő támogatásával foglalhatta el 2019-ben posztját, ami miatt a francia konzervatívok és a szélsőjobboldal is bírálni kezdte az elnökasszonyt, még a konzervatív, ellenzéki Köztársaságiak is, akik egyébként közös pártcsaládhoz, az EPP-hez tartoztak Von der Leyennel.
Mi pedig emlékeztetjük kedves olvasóinkat, hogy Breton nemrég egy vidéki kastély megvásárlásával lophatta be magát a francia közvélemény szívébe, a magyarokéba pedig azzal, hogy újabb 100 milliárd eurós közös hitelt sürgetett a kontinens védelmi ipara kedvéért.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajnát persze ebből sem hagyná ki Brüsszel.