Az olasz elnök szerint Magyarországot és Lengyelországot nem lehet másodosztályúként kezelni Európában.
Ha az Európai Unió egyes országait alacsonyabb rendűként kezeljük, ez meggyengíti Európát, és nem erősíti – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő a római parlament felsőházában kedden, ahol a küszöbön álló európai uniós csúcstalálkozó előtt ismertette álláspontját aktuális kérdésekben.
Giorgia Meloni a labdarúgásból vett hasonlatot használva úgy vélte, hogy egyesek néhány hónappal ezelőttig Magyarországot és Lengyelországot a másodosztályba sorolták. „Csak azután
Lengyelország kormányt váltott, és az első osztályba lépett elő. Ez azt jelenti, hogy szerintetek azokat a nemzeteket kell elszigetelni, amelyeknek kormányai nem felelnek meg a ti nézeteiknek.
Ez elhibázott külpolitikai olvasat. Én másként cselekszem, és mindenkivel párbeszédet folytatok” – válaszolta a miniszterelnök a baloldali ellenzék felvetéseire.
A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnökeként Giorgia Meloni hozzátette, „én is tekintettel vagyok saját pártom érdekeire, de semmi nem előzi meg hazám érdekeit”. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban az olasz kormányfő azt hangoztatta, hogy
Róma semmilyen módon nem támogatja az Európai Unió országainak esetleges katonai beavatkozását,
amely „a háború veszélyes elmérgesedéséhez vezethet, ezért el kell kerülni, minden áron”. Ami az izraeli-palesztin konfliktust illeti, a miniszterelnök úgy vélte, hogy a Hamász palesztin terrorista szervezet október 7-i „brutális támadása, az az embertelenség, amelyet a világ szeme láttára hajtottak végre, előre kiterveltnek tűnik Izrael reakciójának kiprovokálására azzal a céllal, hogy (Izraelt) elszigeteljék a nemzetközi színtéren, és ez történik most a közvélemény szintjén”.
Meloni kitért az európai gazdatüntetésekre is: „őszintén be kell vallanunk, hogy
a mezőgazdaságban dolgozók problémáinak egy jól meghatározható része azoktól az ideológiai, bizonyos esetekben őrült döntésektől függ, amelyeket a baloldal kényszerített
ezekben az években Olaszországra és Európára”.
(MTI)
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
A híd Szicíliát kötné össze a szárazfölddel.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
