Ha majd a keleti frontról térünk haza koporsóban, akkor már késő lesz beszélgetni.
Nyitókép: Wikipédia
Idén márciusban nemcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékezhettünk, hanem egy szomorúbb – kerek – évfordulóra, hazánk 1944-es német megszállására is, amikor egy szövetséges(nek hitt) hatalom megmutatta, valójában mit is gondol a magyar önrendelkezésről.
Mind a két esemény tartogat maradandó leckéket, amelyeket érdemes észben tartanunk, különösen napjainkban. Mikor a hazai közéletet – egyébként érthető okokból – belpolitikai viták és törések rázzák meg súlyos és minden családos embert húsba vágóan érintő ügyekben, könnyű szem elől téveszteni a nagyobb kérdéseket, az országokon és kontinenseken átívelő „nagy játszmát”. Noha 1848-ban és 1944-ben is közéleti megosztottság kínozta hazánkat, a magyarság vezetői nem felejtették el ezt a szempontot. Kossuth Lajos Pesti Hirlapjának mindjárt az egyik első számában lefektette, hogy programjának része a gazdasági és politikai önrendelkezés – mai szóval szuverenitás. Kállay Miklós miniszterelnök pedig végül a német megszállás miatt elmaradó 1848-as megemlékező beszédében tervezte kiemelni a szuverenitás fontosságát.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
Amíg az amerikai cégektől nem tudják megszerezni, addig európai szövetségeseiktől kölcsönöznék – nyilatkozta az ukrán elnök a Guardiannek.
Mától új értelmet kap november 7-e!
A párt tagadja a vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
„Nem értem, hogy Trump miért asszisztál ehhez a gusztustalan színjátékhoz” – írta a nemzetközi jogász.
Az összeggel kárpátaljai gyermekeket segítenek.
Éljen a sajtószabadság!
