„A jobboldal úgy gondolja: a baloldal téved, a baloldal úgy gondolja: a jobboldal gonosz” – érkezik Trump és Biden második összecsapása!

2024. március 16. 14:55

A szuperkedd után egyre valószínűbb, hogy ismét az Egyesült Államok modern történelmének két legnépszerűtlenebb elnöke mérkőzik meg az őszi választáson.

2024. március 16. 14:55
Republicans,Vs,Democrats,Editorial,And,Political,Background,,News,Editorial.,Presidential
Hajdú Tímea
Hajdú Tímea

Nyitókép: Shutterstock 

***

Bár hivatalosan még nem ért véget, az idei előválasztási verseny eddig Donald Trumpról szólt. Az iowai elnökjelölt-választó gyűlés óta két állam kivételével mindenhol tarolt. Egyetlen érdemi kihívója Ron DeSantis floridai kormányzó volt, aki azonban már Iowa után kilépett a versenyből, és elismerte: az emberek Trumpot akarják.

Számtalan olyan dolog történt Trumppal, ami bárki más karrierjét kettétörte volna”

Az idén március 5-ére eső szuperkedden tizenöt államban tartottak voksolást. A volt elnök tizennégy államot megnyert, egyedül Vermontban kapott ki Nikki Haley-től, azonban csupán 3000 szavazat volt a különbség. Legjobban Alaszkában teljesített, ott a republikánus szavazók 87 százaléka őt választotta. A FiveThirtyEight elemzői rámutattak: Trump ugyan nagy fölénnyel győzött, számos helyen Haley sokkal jobban teljesített, mint amit a felmérések jósoltak. Donald Trump győzelmi beszédében Joe Bident támadta, amiért visszavonta az illegális bevándorlással kapcsolatos rendeleteit, és válságot hozott létre a határon. „Biden történelmünk legrosszabb elnöke” – jelentette ki sokadszorra. Nikki Haley-t meg sem említette a szuperkedd utáni beszédében, viszont dicsérő szavakkal illette a republikánusokat. „Nagyszerű Republikánus Pártunk van, rengeteg tehetséggel. Egységre törekszünk, és egységesek is leszünk hamarosan. Ahogy mostanában mondtam: a siker egységesíteni fogja az országot” – jelentette ki. Kitért az őszi választásra is: „November 5-ét országunk történetének legfontosabb napjaként fogják feljegyezni.” 

Scranton,,Pennsylvania/usa,–,August,15,,2016:,Presidential,Candidate,Hillary,Clinton
Fotó: Shutterstock

Joe Biden szintén könnyedén diadalmaskodott, miután egyetlen jelentős kihívója sem akadt. Dean Phillips képviselő és Marianne Williamson életmódguru nem voltak komolyan vehető ellenfelek, és úgy tűnik, a szavazók sem tekintették őket annak. A szuperkedd után Phillips befejezte a kampányát, és beállt Biden mögé. A modern amerikai történelemben előfordult már, hogy egy elnök annyira népszerűtlen volt, hogy párton belüli kihívóval kellett szembenéznie. 1980-ban Jimmy Carter hivatalban levő elnökként kénytelen volt Ted Kennedyvel megküzdeni az előválasztáson, majd el is bukta Reagannel szemben az elnökválasztást. Bident azonban nem hívta ki egyetlen nevesebb párttársa sem, pedig csökken a támogatottsága. A párton belüli elégedetlenséget jelzi, hogy több államban magas volt az el nem kötelezettek aránya, azoké, akik a párt szavazói, de egyik jelölt indulását sem preferálják. Minnesotában a demokraták 19 százaléka ezt az opciót választotta Biden helyett. A párt balszéle elsősorban az elnök Izrael-politikáját ellenzi, a progresszívok szintén elégedetlenek Bidennel, de nem valószínű, hogy emiatt otthon maradnának vagy Trumpra szavaznának.

Az elnök haragos beszédet mondott, amelyben a demokrácia veszélyeztetésével vádolta ellenfeleit”

Mindezzel együtt egyre erősebb az a vélekedés, hogy Biden elveszítheti a végeredmény szempontjából kulcsfontosságú Michigant, mert a gázai háború eseményei és az elnök túlságosan Izrael-barátnak tekintett politikája elriasztja a muszlim szavazókat. Batya Ungar-Sargon, a Newsweek szerkesztője egy műsorban azt mondta, ő úgy véli, Biden nem az Izrael támogatását ellenző muszlimok miatt fogja elveszteni Michigant, hanem a hatszázezer autógyári munkás miatt, mert egy jelentős részüket maga ellen fordította az elektromos autózással kapcsolatos politikájával. Michigan egyébként azon billegő államok egyike, amelyeket Biden viszonylag simán, több mint 250 ezer szavazattal vitt el 2020-ban.

National,Harbor,,Md,,Usa-,February,24,,2024:,Donald,Trump,Speaks
Fotó: Shutterstock

Egy nappal a szuperkedd után Nikki Haley bejelentette, hogy kilép a versenyből. A korábbi ENSZ-nagykövet már 2023 februárjában kampányolni kezdett, de egyszer sem került a jelöltség közelébe, és még saját államát, Dél-Karolinát sem tudta megnyerni. Hiába érvelt azzal, hogy az USA nem szeretné a Biden–Trump-összecsapást, valamint hogy országosan neki nagyobb esélye lenne megnyerni a másik oldal szavazóit, nem tudta meggyőzni a republikánusokat. Kampánya befejezését követően nem állt be a volt elnök mögé, hanem kijelentette: „Donald Trumpon áll, hogy kiérdemelje azoknak a szavazatát, akik nem támogatták őt a pártunkban és a pártunkon kívül.” Az előző hónapokban keményen támadta Trumpot, de republikánus elemzők arra számítanak, hogy ha Trump győz novemberben, akkor az egykori ellenfél még szerepet is kaphat a kormányban. Haley kilépésével minden további voksolás puszta formaság: már mindenki a nagy visszavágóra készül. Az elnökjelölt-állító pártgyűléseket nyáron rendezik. 

Van egy mondás az amerikai konzervatívok között, miszerint „a jobboldal úgy gondolja: a baloldal téved, a baloldal úgy gondolja: a jobboldal gonosz”. Az utóbbi években szinte minden demokrata kampány arra volt kiélezve, hogy meg kell védeni a republikánusoktól az amerikai demokráciát. Minden jel arra mutat: a demokraták a 2024-es választást is erre az üzenetre fogják kiélezni, erre utalt legalábbis Joe Biden évértékelő beszéde, a State of the Union.

Évértékelőt mond Joe Biden a kongresszus előtt. Fotó: AFP / Saul Loeb

Biden ki sem ejtette Trump nevét, csak az elődjeként emlegette. Amerikai politikai elemzők szerint az évértékelőnek mindig az első tíz perce a legfontosabb, ugyanis ennél többet nem néznek meg a szavazók a gyakran több mint egy óra hosszúra nyúló szónoklatból. A State of the Union mindig rendkívül mesterkélt és színpadias esemény, amelynek során a kongresszus tagjai felállva tapsolnak minden második mondat után. A The Wall Street Journal szerkesztőségi cikke szerint beszédében az elnök általában igyekszik áthidalni a két oldal közötti szakadékot, és valamilyen gesztust tenni a másik párt tagjainak.

Joe Biden idén nem élt ezzel a lehetőséggel, hanem haragos beszédet mondott, amelyben a demokrácia veszélyeztetésével vádolta ellenfeleit. Gondolatai elején azt állította, hogy „Lincoln elnöksége és a polgárháború óta nem érte itthon olyan támadás a szabadságot és a demokráciát, mint napjainkban”. Kijelentette, hogy a tengerentúlon szintén veszélyben van a szabadság és a demokrácia, és az ukrajnai háborút hozta fel. Ezt követően kritizálta a legfelsőbb bíróság tagjait, amiért hatályon kívül helyezték a Roe kontra Wade ügyben hozott döntést, és ezzel visszaadták az abortusz szabályozását a tagállamoknak. A demokrata képviselők és szenátorok nagy lelkesedéssel tapsoltak a beszédnek. Biden úgy fogalmazott, hogy sokan betiltanák a „reprodukciós jogokat”, majd feltette nekik a költői kérdést: „Milyen újabb jogunkat akarjátok elvenni?” Miután keményen támadta a republikánusokat, kijelentette, hogy ő „minden amerikai elnöke”, és még „soha nem volt ennyire optimista”.

Donald Trump a Fox News Digitalnak adott interjúban reagált a beszédre: „Dühös volt, mentálisan zavart, és szinte minden témában, amiről beszélt, sok tényt félremagyarázott. De túljutott rajta. Még lélegzik, és nem kellett kényszerzubbonyban kivinni. Ettől eltekintve szerintem szörnyen teljesített.” A volt elnök a közösségi oldalán, a Truth Socialön élőben is reagált a beszédre, és kijelentette: nem ő, hanem Biden veszélyezteti a demokráciát, mert „fegyverként használta a kormányt” ellene.

US Presidential election / Trump
A republikánusok ismét Donald Trump mellé álltak. Fotó: AFP / Yomiuri / Takayuki Fuchigami

Trump az elmúlt kilenc évben újra és újra bebizonyította, hogy ő egy politikai „anomália”. Számtalan olyan dolog történt vele, ami bárki más karrierjét kettétörte volna. Ő azonban megnyert egy megnyerhetetlennek tűnő választást, túlélt számtalan félreállítási kísérletet, két impeachment eljárást, majd egy elvesztett választás után vissza tudott térni, és legyőzte összes republikánus kihívóját. Most, hogy a jobboldali szavazók újra beálltak mögé, a demokraták az igazságügyi minisztériumot és az ügyészeket felhasználva próbálják megállítani. Még az is előfordulhat, hogy a kampány nagy részét tárgyalóteremben fogja tölteni. Egy módszerrel azonban biztosan nem zárhatják el a Fehér Háztól: az államok nem vehetik le a nevét a szavazólapról. Ezzel a taktikával próbálkoztak Colorado államban, azzal érvelve, hogy az alkotmány felkelésellenes záradéka alapján Trump nem tölthet be hivatali szerepet, mert ő szította a 2021. január 6-ai zavargásokat. Azonban a legfelsőbb bíróság 9:0 arányban a volt elnök javára döntött, és kimondta: nincs joguk a tagállamoknak megtiltani az indulását. 

 

 

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
makapaka2
2024. március 16. 18:26
Hajrá Trump! Meg kell mentenie Európát!
Patika
2024. március 16. 18:23
Mennyire szánalmas egy szenilis fogyatákost szelemi vita-partnerként kezelni...
italosiparos
2024. március 16. 18:12
Az ember fizikai teljesítőképességének csúcsa 25-35éves kora közé tehető. Szellemileg ez tolódik,főleg sokat számít az élettapasztalat,de szerintem nem tévedek,ha valahová 50 év alá lövöm be.De ez a két ember bőven betöltötte a 70. életévét.Tényleg Usa a lehetőségek hazája,ha már a gatyádba szarsz,akkor is lehetsz elnök.
templar62
2024. március 16. 17:16
Kérdés , hogy a deepstate ad e a demokrácia látszatára . A2020 - as csalások nem azt mutatják .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!