Háborús disznók dáridója

Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

„Friss hírek szerint Macron francia elnök ott ugrabugrál egy atomrakéta hordozófején, az öklét rázza és azzal fenyegetőzik, hogy katonákat küld az oroszok ellen. Beavatkozik a szláv testvérháborúba. Egy újabb intervenció. Volt már ilyen. A mindenkori francia államnak történelmi rutinja van benne, miként harcoljon a tőle karnyújtásnyira, mindössze kétezer kilométerre fekvő orosz területeken (lásd: Napóleon, krími háború, orosz polgárháború), hogy aztán a szétvert maradék lerongyolódva vánszorogjon vissza Párizsba, ha tud. Mint a hülye gyerek, aki lassan tanul, de gyorsan felejt, Macron most újra megpróbálná. (...)

Ezerszer leírtuk, ezeregyedszerre is megteszem: ez a háború sosem tört volna ki, ha velejükig gonosz, sátáni elmék a status quo felrúgásával, ötmilliárd dolláros puccsal (a napokban elkotródott Victoria Nuland beismerése), a korábbi ígéret (a NATO nem terjeszkedik kelet felé) megszegésével, az ukrajnai nemzeti kisebbségek elleni – titkosszolgálati stichű – pogromokkal, rakétabázisok kiépítésének fenyegetésével, a 2021 decemberében kért orosz biztonsági garanciák semmibevételével nem provokálják azt ki. E háborút nem az ukrán nép, még csak nem is az ukrán bábkormány, nem az oroszok, hanem a háborús disznók, a war pigek kényszerítették ki. És ugyanők nem hagyják, hogy véget érjen. Mindeközben:

A harcmezőkön holttestek égnek, / Amint forog a hadigépezet, / Halált és gyűlöletet szabadít az emberiségre, / Megmérgezi agymosott elméjüket.

Az orosz állam most és történelme egészét tekintve sem ártatlan bárányka. Hódító háborúk hosszú sorát vívta, rengeteg vér tapad a kezéhez, halált és szenvedést hozott a környező kisebb népekre, leigázva és magába olvasztva azokat. Ám az ukrajnai játszmában a Nyugat alakítja a patást. (Miként Irakban, Afganisztánban, Líbiában, Szíriában és sok helyütt.) A nyugati birodalom végtelen romlottságára a legkézenfekvőbb bizonyíték: két évvel ezelőtt az ukrán és az orosz tárgyalódelegáció már aláírt egy békemegállapodás-tervezetet. 

Véget ért volna a még szinte el sem kezdődött öldöklés, nem lett volna több halál és pusztulás. Minden ép erkölcsi érzékű, józan eszű, békeszerető ember ennek örült volna. Az amerikai war pigek viszont megtorpedózták a békét. Odaküldték Boris Johnson nevű bábjukat, aki kukába hajította a béketervet. Mert a háborúnak folytatódnia kell, bármi áron. Azt hitték, így időt nyernek, még egy ideig fenntarthatják az egypólusú világrendjüket. Nagyon úgy tűnik, tévedtek: a kikényszerített háborúval csak siettetik a birodalom bukását.

Ezeknek az ocsmány embereknek nem számít, hány százezer ukrán hal meg egy megnyerhetetlen proxyháborúban (egyes becslések szerint idáig nagyjából félmillió), csupán egyetlen dolog érdekli őket, és ezt nyilvánosan többször beismerték: Oroszország megtörése. Aztán fölparcellázása és kifosztása egy Jelcin- vagy Hodorkovszkij-szerű bábelnökkel. Ahogyan azt Móricka elképzeli.”